Fotoszintézis
Szeretem a hasonlatokat, melyek érthetőbbé tesznek némely dolgokat. Legfőképpen a spirituális történések összevetését fizikai folyamatokkal. Életem során számtalanszor tapasztaltam és tapasztalom meg, hogy minden szellemi szinten zajló dolognak, fizikai síkon is megtalálható a neki megfelelő párja, hasonlata. („Amint fent, úgy lent”?)Bevillan egy gondolat, és addig kutatok a pontos leírás után, amíg nem találom meg a szinte teljes hasonlóságot. Így történt ez a Tantra művészete kapcsán is. Végiggondolva a folyamatot, egyre csak a fotoszintézis lebegett a szemeim előtt. Egy kis pontosabb felfrissítés után, döbbenten fésültem össze a két dolgot:
Fotoszintézis során a Nap energiájának hatására, a széndioxidból és a vízből szénhidrát , valamint oxigén keletkezik. A szénhidrát beépül a növény testébe, annak növekedését elősegítve, a felszabaduló oxigén pedig a többi oxigénigényes élőlény létét biztosítja. Sőt, a felhalmozódott oxigénből ózon képződik, mely megvédi a Földet a káros UV sugárzástól. Annak, hogy ez megtörténjen, feltétele a befogadó közeg, jelen esetben a klorofillt tartalmazó levelek. Vagyis a folyamat lényege az energiaátalakítás, és felemelés.
Tantrikus szeretkezés során, a férfi ha szeret, a koronán át lehozza a fényt. A közösen generált szexuális, úgynevezett sűrű energiát finom energiává alakítják, miközben felemelik azt. Ennek a tiszta, finom energiának egy része beépül a testbe, -mely gyógyít, s fiatalon tart- másik része pedig kisugárzik a mindenségbe. Ez a felszabaduló szeretetenergia az, ami a legnagyobb éltetőerő, amire szüksége van minden lénynek. A felhalmozódott energia egyúttal létrehoz egy védő, fénylő burkot, mely megvéd minden káros hatástól, fájdalomtól. Ezt én úgy neveztem el, - talán a „biológiai fegyverek” miatt – hogy „Biológiai Kabát”. A kabát, mely biztosítja a megfelelő klímát ahhoz, hogy hogy a földön és az égen béke honoljon.
A tantrikus szerelemben a szex nem cél, hanem eszköz, mely átalakul egy szent érzéssé, s melynek segítségével elérjük a szent célt. Mennyire ideillik a mondás: „A cél szentesíti az eszközt.”Ha a férfiak legfőbb munkájuknak nem a politikát és az üzletet tekintenék, hanem hogy fényt hozzanak, és elfogadnák a nő szerelmét, - tiszta szerelmét – akkor lenne béke, akkor lenne egyenlőség. Csak így jönne létre az Isteni súly, az Egy-en-súly. És talán nem túlzok, amikor azt mondom: Meg kell értenünk végre, hogy mi vagyunk a Fa, mi vagyunk a Kertész, és mi vagyunk a Növekedés!
Hogy ez mennyire így van, egy álomszerű, nem álom élményemmel is szeretném alátámasztani:
-Egy kertben voltam, ahol két kis faágat ültettem egymás mellé a földbe. A kisebbik teljesen csupasz volt, a nagyobbacskán egy-két halványzöld pici levél mutatkozott. A gyengébb ágacska én voltam, az erősebb pedig a párom. Egy ideig türelmetlenül figyeltem, hogy vajon megerednek-e? Miután ennek semmi jelét nem láttam, csalódottan fogtam meg az egyiket, hogy a földből kihúzzam, és eldobjam. Abban a pillanatban azonban, valami visszarántott. Így ahelyett, hogy kivettem volna, nagy-nagy szeretettel megigazítottam a földet körülöttük, hogy erősebb támasztékot kapjanak.
Hiszen ahhoz, hogy a megeredés jelét lássam, először gyökeret kell ereszteniük. Erre rádöbbenve, megértve, már türelmesebb kertész lettem, és kiváncsian vártam a fejlődést. Majd szinte átugorva az időt, megláttam magam előtt a két faágat, amint gyönyörű, hatalmas, bordós színű levelek pompáznak rajtuk.
Aki ezt meglátta, nem a testem, szemem volt, azt nem találtam sehol. Mert amire megtudtam, már eltűnt az, aki meg akarta tudni. Eltünt a szemlélő, és eltűnt a két fa, de megmaradt az, aki valójában lát, a tiszta tudás.
Hogy a szeretet mindennél fontosabb, többek között kedves kutyám döbbentett rá. Számtalanszor figyeltem fel arra, hogy mikor ott volt az evés ideje, ő nem az evést –pedig tudjuk, hogy az állatoknál mennyire fontos szempont- részesítette előnyben. Addig nem nyúlt az ételhez, amíg nem kapta meg a tőlem remélt simogatást, dédelgetést, szeretetet.
Tudom, hogy mindaz amit leírtam, csupán néhány morzsa a nagy írások, eszmefuttatások mellet. Mégis úgy gondolom, talán egy madár szemszögéből nézve, a morzsa is életmentő lehet. Legyenek hát az én morzsáim lélekmetőek. Ajánlom mindenkinek, akit már megérintett a Tantra szele, szelleme, és azoknak is, akiket megérintett valami, de nem tudják, hogy annak a valaminek mi a neve.
2009.november 26. Antézia
A Csillagtetraéder
A napokban egy szellemi munkába való besegítés kapcsán, ismét elmélyültem a csillagtetraéder kérdésében. Érzem, tudom a lényeget, de szeretném mondatokba önteni, hogy más is értse.
Van a NAP(Férfi) tetraéder, és van a FÖLD(Női) tetraéder. A NAP csúcsa felfelé, a FÖLD csúcsa lefelé tekint. De a kettő középpontjában, ahol egymással találkoznak, ott van egy harmadik, mely őket összefogja. Ezt nevezném én, FELEMELKEDŐ-nek.
Átfordítva viszont mondhatom úgy is, hogy van a Test, van a Szellem, és a Lélek, ami közöttük van.
Tehát valójában három tetraéder létezik, ami azonban egynek látható. Mert a háromból így lesz egy: a lenn-tet, a közepet és a fenn-tet magában hordozza, ugyanakkor mindhármat meghaladja. Ez a mozgás, a teremtés, az ige, vagyis Isten. Ahol a Test és a Szellem találkozik, ott van a Lélek, ami felemelkedik. Így van az, hogy Isten nem a Teremtő, hanem maga a Teremtés.
Ha a Férfi és a Nő csillagtetraéder találkozik, és ott van köztük a szeretet, mint minőség, mely láthatatlan, akkor az felemel. Miként beindul a mozgás, forogni kezd a MER-KA-BA (fénymező), az égi szekér, mely elvisz mindenhova.
Mert küldetését, a világ fenntartását csak úgy teljesítheti,, ha létrejön az „örökmozgó”, az ÖRÖKKÉVALÓ.
A csillagtetraéder léte visszavezethető egészen a sejtek szintjére. Minden kis „csillag” találkozása, felemelkedése, hozzájárul egy nagyobb felemelkedéshez. A nő és a férfi találkozása, mely lélekemelő, elősegíti a Föld, a Naprendszer, stb. emelkedését, összeolvadását. A magas hővel járó összeolvadásokból, így születnek meg az új „csillagok”.
Viszont úgy, mint a zippzár két ellentétes oldala, és a köztük lévő felhúzó rész, mely egyesíti a feleket, -így tudva betölteni szerepét- a nő és férfi közt is ott kell, hogy legyen a szeretet.
Testünkben a csillagtetraéderek kristályos szerkezetet hoznak létre, s mint tudjuk az információk hordozására a kristályok a legalkalmasabbak. És ha testünk kristályszerkezete része a nagy egésznek, akkor mint azok a bizonyos kristálykoponyák, magunkban hordozzuk a nagy Bölcsességet, a Tudást. Mi vagyunk a kulcs, a jelszó, mi vagyunk az igazság.
Gondolataimat sem tudományos módon előadni, sem érvekkel alátámasztani nem tudom. Talán mert számomra elég az a tudomány, hogy „tudom-ám”.
2009.nov.22. Antézia
