TÁJÉKOZTATÓ A LÉLEK SÖTÉT FOLTJAINAK KERESÉSÉHEZ
BELSÕ HANG ALAPJÁN KAPTA:
Péter Szabó Ferenc
Péter Szabó Ferenc 1914. október 25-én született Kiskunmajsán. Műszakirajz-szerkesztő, ill. tervezőként dolgozott, de emellett tehetséges festő is volt. 60 éves korában, 1974 nyarától kapta benső hang által az Atya szavait éber állapotban. Gyakran éjjel is írt. Írásai "Élő Ige" és "Példabeszédek" címmel, gépelt sokszorosításban terjedtek, illetve terjednek. 1988. július 5-én halt meg Budapesten tüdőasztmában.
*****
Vajon szükség van ilyen tájékoztatásra édes Jézusom holott a nagy egészben úgyis benne van minden?
A nagy egész azonban olyan, mint egy élő fa, amely minden kicsinyemnek enyhet ad. Ő is védőn átölel a lombjával titeket, és ti is átölelitek a törzsét.
A nagy egészből válogatott kivonat pedig olyan, mint egy jól kihegyezett nyílvessző, amely hol az egyik gyermekem szívét-lelkét szúrja át, - hol a másikét. Egy-egy jó találat pedig minden gyermekem hibáját felnyársalja.
Mint minden sűrítménynek, - ennek az írásnak is semmi mással össze nem hasonlítható tömör zamata van, és ti már ezt is meg tudjátok emészteni. Rövidsége pedig azt az óriási előnyt biztosítja, hogy igen hamar elolvasható és sokszor újrarágható. Még a századszori újrarágás után is találtok benne új ízt, új zamatot.
Én magam segítem beljebb a nyílhegyeket, a magukat nekem átadó gyermekeim szívébe. Áldásom kíséri azokat, akik ezt gyakran, és szeretettel olvassák: Engedjétek, hogy ezzel a nyílzáporral lefejtsem rólatok a Föld porából alakított embert, hogy szeretetetek tündöklő ragyogásával megmutassátok: az ÉN gyermekeim vagytok!
A magát értetek feláldozó Jézustok mondja ezt, aki ma is vérző sebeimbe szeretném mártani szíveteket, hogy könnyebben vigyétek keresztjeiteket fel a Golgotára, s mindannyian sugárzó szeretetté tudjátok azt változtatni. Csak ezen a szakadékon át juthattok a megváltottak partjára. Én előttetek megyek, és akik nekem adják magukat, azokat szeretetük aranyszálával vonom fel a Golgotára. Minden szenvedéseteken kétszeres áldás van, ha hálát adtok érte. Mindent köszönjetek meg, mert csakis megtisztulva, megerősödve, és sérthetetlenné válva lehettek apostolaimmá!
Ámen.
Minden kérdésre válaszoljatok magatoknak elcsöndesült magányotokban. Minden őszinte válasz egy-egy bomba lesz érzéki énetek ellen.
Figyeljétek meg, melyik régi megszokásotokhoz ragaszkodtok még? Mint pl. a kényelem, testvéreitektől különvált részvétlen közöny, lustaság, a test túlságos ápolgatása, kímélése; azután a félelem, aggodalom, mások gondjainak fölösleges fölvétele, ítélkezés, szájalás, stb.
Óvakodjatok minden túlzástól, mert a túlbuzgóságnak mindig a hiúság a szülőanyja.
Lemondtatok-e már kedvenc ételeitekről, italaitokról, szórakozásaitokról, utazásaitokról; okosságotok, tanultságotok, rangotok fitogtatásáról, a divatról, a tudományok nagyrabecsüléséről, vagy a másik nem fölöslegesen túlzott tiszteletéről, vagy ócsárlásától? Amikor csakis az én dicséretem, és a saját hibáitok ócsárlása van megengedve!
Testi, vagy lelki vágyaitok meghallgatására van-e még lelketek beállítva? Vagy már szüntelenül rám hallgattok? Határozzátok meg, miben nem hallgattok még rám?
Le tudjátok-e tenni az anyagiasító világszemléletet? /Napilapok, regények olvasása, rádiózás, TV-nézés, magnózás, tánc, motorozás, autózás, disco, sportok, narkózás, dohányzás, kávé, és szeszfogyasztás./
Velem vagytok-e mindig, vagy nélkülem étkeztek, mosakodtok, dolgoztok, fekszetek, keltek, terveztek, beszéltek, éreztek, és cselekedtek?
Az ember nehezen mond le eszéről és értelméről, mert túlságosan nagyra tartja ezt a két mankót, amelyekre eddig a világban támaszkodott. De érett lelkű gyermekeim már tudják, hogy szabadon szállni vágyó lelkük bilincsei azok, s addig nem engedem őket tovább, amíg le nem mondanak jelentéktelen okosságukról. Csak úgy tudják fölvenni az én bölcsességemet, s hallgatásomat , ha már érzik, hogy beszédjük az ész dicséretévé, fölösleges vitává válik.
Meg tudjátok-e a hallgatást valósítani?
Minden igaz lelki örökségeteket én adtam nektek. Egyetlen erényeteket se ti alkottátok. Erényeitek által többnek érzitek magatokat másoknál?
Lelketek kiképzéséről, megerősítéséről, és megtisztításáról már nem beszéltek iskoláitokban. A naponta tőlem kapott szeretetről is hallgattok. Pedig ezek az örökkévaló dolgok! Az egész anyagvilág, pedig csak üres pelyva, amelyet rövidesen elfúj a változás szele. De a lélek, s minden erénye, világossága, alázata és szeretetakarata megmarad.
Ma árasztottatok-e ki valakire szeretetet?
Ma már csakis az anyagról tanítjátok gyermekeiteket, mert engem Igéimmel /szavaimmal/ együtt kidobtatok a megtanulandók közül. Ez az oka annak, hogy a ti kicsinyeitek már mind az ellené lennének, ha felnövekednének. De ezt nem engedhetem, mert ami rajtam, a szereteten kívül van, az egyenlő a semmivel, még ha a világ legnagyobb rangja, gazdagsága, s bármiféle művészi értéke is az!
Ti így szemlélitek-e már a világot?
Bármely látható és markolható anyag csak a mulandóság értéktelen tárgya. Az örökkévaló lélek és szeretet pedig láthatatlan, és megfoghatatlan itt a Földön. Aki ezt felismeri, annak át kell értékelnie felfogását mindenről.
Te megcsináltad-e már ezt az átértékelést?
A képzetlen lelkű ember véletlenről, szerencséről; szerencsétlenségről, testi átöröklésről, anyagi örökségről, jó vagy rossz helyzetről fecseg. Fogalma sincs arról, hogy ezzel a semmit dajkálgatja. Halottai számára betonból és márványból állít a halálról ijesztő bizonyítványt, hamis hírverést. Hiszen ott lenn a földben csak por és hamu van. Minthogy a lélekről nem tud semmit, örökkévaló Istenét pedig kidobta tudatából, a saját érzéki énjét isteníti, s teste gyógyítóit, az orvosokat félistenekké emelte. Tévedések özönében él. Halála után a lelke örökké aludni akar, és nem lehet tanítani, mert ő úgy tudja, hogy a halál után nincs semmi.
Ti milyen hamis megszokásokban éltek még?
Tudjátok-e már alázatosan más akaratát érvényesíteni a magatokéval szemben? Aki másnak nem tud engedelmeskedni nekem se tud. A gyakorlatot, mint mindig, ebben is kicsiben kell elkezdeni.
Türelmesen végig tudjátok-e hallgatni egy kevésbé bölcs testvéretek fecsegését - mint én a tietekét? Mielőtt válaszolnátok kérdéseire rám hallgattok-e, - vagy magatokat elém toljátok?
Van-e olyasvalami, ami miatt szégyenkeztek?
Soha ne szégyenkezzetek szégyenérzetetek miatt, mert olyan jó hibaölő szer ez, mint a gúny.
Ne sértődjetek meg, ne a hiuságotokat legyeztessétek vele, hanem marassátok vele hibáitokat.
Testeteken, és anyagi javaitokon esett sérelem miatt ébred-e sértődöttség, vagy bosszú érzése lelketekben? Ha igen, ez még fokozott önzésre, anyag és test-imádatra mutat.
Ne annak örüljetek, hogy még süt a Nap, mert ez csak fizikai fény.
Annak örüljetek, ha bennetek világosság van. Mert az a
Menny igazságának világossága.
Ti a világ fényeinek örültök-e még, vagy már jobban örültök a szellemi világosságnak?
Az egész Földre kiöntött negatív irányt pozitívra tudjátok-e változtatni önmagatokban?
A hitetlenséget hitre,
a gyanakvást bizalomra,
a gyűlöletet szeretetre?
Óriási nagy dolgok ezek! Gondolkozzatok rajtuk minden nap újra! Ha erre a három dologra képesek vagytok ezen a szemétdombbá váló Földön, ezzel azt bizonyítjátok, hogy máris teremteni tudtok.
Higgyetek nekem, bízzatok bennem, magatokban, és testvéreitekben!
Szeressetek engem mindenek fölött, testvéreiteket pedig úgy mint önmagatokat, hogy örömmel lakozzam bennetek, és örökké veletek legyek. Ez az igazi pozitív életfelfogás! Ti megvalósítottátok-e már ezeket?
Vizsgáljad magad szüntelenül, akaratodat a szeretet vezeti-e már, s mindig az Én akaratom szerint gondolkodsz, beszélsz, érzel és cselekszel?
Béketűrő vagy-e már? Vagy még az anyagias emberek elégedetlenségét szítod gondolataiddal, érzéseiddel, és akaratoddal?
Van-e már mélységes, és rendíthetetlen alázatod? Vagy még csak külszín az, amely a legkisebb ütésre lepattan, és te sértődve felcsattansz?
El tudtok-e már viselni nagyobb sértést, fájdalmat, gyalázatot, és igazságtalanságot énérettem, miként én is mindent elszenvedtem tiérettetek? Különösen a szeretteidtől nehéz elviselni a megalázást. Nekem is az fájt jobban, hogy gyermekeim feszítettek keresztre!
Vagy még a béketűrés helyett a ti igazatokat keresitek? érzitek-e, hogy lelketek nyugalma és békéje éppen a ti béketűréseteken múlik?
Meg tudjátok-e valósítani nagy lemondást, áldozatkészséget követelő Igéimet /szavaimat/? Ha nem, miért?
Minden kérdésemre nyíltan, határozottan, őszintén válaszoljatok magatoknak!
Szeretetetek olyan tüzes-e már, hogy ellenségeitek nem mernek hozzáérni?
Szeretetetekkel el tudjátok-e űzni kísértőiteket? Imáitok olyan erősek-e már, hogy ostroma által minden rossz kártyavárként omlik össze előttetek? Áldozatkészségetek olyan erős-e már, hogy minden zárkózott lélek kinyílik segítőkészségetek előtt?
Szeretetet adjatok - ne alamizsnát!
Vagy még jutalmat vártok segítségetekért?
Békességetek olyan messzire kisugárzik-e belőletek, hogy még a veletek szembeszegülő kard is aláhanyatlik erejétől?
Minden erény megszerzése szenvedéssel jár. Ki szenved kevesebbet? Aki önként megvalósítja Igéimet /szavaimat/.
Ki az?
Az erős, fegyelmezett lélek, aki minden földi jóról önként lemond, a fájdalomtűrő, a minden sértést elnyelő, aki semmibe veszi a testet és anyagot, aki a szenvedőkkel együtt érez, alázatos, szolgálatkész, aki saját akaratát elmarasztalja, de az én akaratomat minden szeretetakaratával végrehajtja.
Ti ilyenek vagytok-e már?
Többre becsülitek-e az elért lépcsőfokot, és alábecsülitek-e az elhagyott fokokat, holott azokon is testvéreitek haladnak?
Ti mindent rangsoroltok. Ezért nehezen értitek meg, hogy a létra alsó fokán állókhoz szóló Igéim /szavaim/ ugyanolyan értékesek, mint azok, amelyek a létra felső fokain állókhoz szólnak. Gondoljatok arra, hogy minden fokozaton mindig sok testvéretek lesz!
De van más nézőpontja is ennek a kérdésnek. Ha meggondoljátok, világosan meg tudjátok különböztetni, hogy egészen más az Ige /szó/ általános nagy igazságaiban: a világosságban való gyönyörködés: - és más az Ige /szó/ alázattal történő megvalósítása. Az érzéki én feláldozásához már gyakorlati útmutatás szükséges.
Jóllehet, az ideális tisztaságú Ige /SZÓ/ iránti szerelem gyönyörében fogamzik meg az Ige /szó/a lélekben, - de az istengyermeket megszülni már szenvedés. Azért szükséges a gyakorlati útmutatás, hogy a szülés biztonságosabb, és könnyebb legyen.
Ezért mondtam:
Én vagyok az út, tanom megvalósításának a módszere.
Én az élő Ige /SZÓ/ vagyok, az egész Univerzumban azonos igazság is.
Az Én példám szerint a legegyszerűbb, a legbiztonságosabb, és a legjobb az Ige /szavam/ által megvalósított élet is.
Ti utánam jöttök-e már mindenben? Vagy még a saját akaratotokat követitek? Őszintén válaszoljatok magatoknak!
Érteni, érezni, magatokévá tenni és megvalósítani: ezek az Ige /szavak/ érlelésének nagyobb lépcsőfokai. Aki ezeken túllép, az már a szeretet lépcsőfokain jár. Itt jár már legtöbb gyermekem.
Ti elértétek-e már a tiszta szeretet legalsó lépcsőfokát?
Mindenki megtisztul, aki alázatos szeretettel átereszti magán az Igét /szavaimat/, és lelkét azonosítja mennyei Atyja örök igazságaival.
Az Ige /szavaim/ ismerete és élése maga a teljes világosság. A világosság pedig elűzi a sötétséget és a lélek sötét foltjait is, ha kérdéseimre adott őszinte válaszaitokkal mindennap újra fényembe merítitek lelketeket.
Merüljetek mélyen magatokba, és erélyesen űzzetek ki lelketekből minden szeretetellenes rosszat: negatív gondolatot, érzést, akaratot; a közönyt, lustaságot, maradiságot, rossz megszokásokat; a nagyravágyást, önzést, különválást, büszkeséget, gőgöt, - szeretetetek lehűtőit. Tegyétek ezeket az erőelvonó dolgokat a magatok előtt ásott gödörbe, és temessétek el. Utána gondjaitoktól megkönnyebbülve, tiszta lélekkel és jóakarattal álljatok elém. Ha ezeket kellő gondolaterővel, kétirányú szeretettel, és határozott szeretetakarattal megcselekszitek, tiszta szívből mondjátok:
A tied vagyok Jézusom!
Ha most még nem is vagytok tökéletesen tiszták, lélektisztító jóakaratotokat elfogadom, és megengedem, hogy belém merüljetek, egyesüljetek velem, és megpihenjetek bennem. Egy kevés idő eltelte után magatokra öltitek megpihent testeteket, és újult erővel mehettek harcba.
Megerősödve, már könnyebben legyőzitek a nehézségeket.
Aki szüntelenül hozzám kapcsolódik, az egyre jobban át tudja venni az Én látásmódomat, gondolataimat, mindig nyugodt és megfontolt beszédemet, a szenvedőkkel szüntelenül együtt érző érzéseimet, a folyton jót teremtő akaratomat, és az Én kezem cselekszik az ő kezén át. Ti mennyi időre tudtok naponta újrateremtő erőmhöz kapcsolódni?
Ha gyakoroljátok a hozzám kapcsolódást, megkérdezhetitek: mivel vonzzátok magatokhoz védőpalástotokat?
- A kétirányú, de egylényegű, tiszta, érdekmentes Isten és testvér-szeretettel,
- a szelíd, minden terhet elviselő alázattal,
- a tiszta, önzetlen, jóakaratú, hozzám kapcsolódó szeretetakarattal,
- az ártatlan, megértő, jóindulatú türelemmel, - az önfeláldozó áldozatkészséggel,
- hiú, érzéki énetek kiirtásával, és
- akaratos engedetlenségetek porrá őrlésével.
De amíg ragaszkodtok érzéki emberi énetekhez, addig összes emberi hibáitokhoz is ragaszkodtok, mert ezek emberi énetekben gyökereznek. Vigyázat! Emberi énetek pedig az ellenben gyökerezik!
Ti kiszakítottátok-e már vágyaitokat belőle? Vizsgáljátok meg, milyen ideáljaitok vannak. Egyetlen földi ideál sem állhat énelém, - érzéki énetek a legkevésbé!
Tudtok-e már új világot, mennyet teremteni magatokban,
- telve a béketűrés, az alázat, a szeretet gyönyörűséges virágaival?
Csak magatokat tudjátok fenntartani Szeretetemből? Az egész Földet körülölelő Szeretet-lángunkhoz tudtok-e már hozzáadni saját szeretetetekből? Vagy még egyre csak kértek minket, és a mi szeretetlángunk kiárasztásáért könyörögtök?
Hálatelt szívvel tőlem fogadjátok-e szenvedéseiteket? Akik ezt teszik, azoknak elveszek szenvedéseikből. Ha szenvedéseiteket mindig lelketek foltjaira teszitek, rövid idő alatt hófehérre marják a sötét részeket, s ezáltal kevésbé fáj a foltcsiszolás.
Az igazán béketűrő minden rádobott követ porrá omlaszt. Ezzel nemcsak a sértést szüntette meg, hanem a kődobálót is feloldozta, eltüntette a bűnjelet, a sértést azonnal megbocsátotta, s ezzel a sorsnak sincs követelni valója.
Ezzel szemben, ha a belétek szúrt tüskét nem bocsátjátok meg, ezzel magatokban tartjátok. Pedig titeket szúr az, nem a sértőt! Ellenőrizzétek, hány tüskét őriztek szívetekben? Sürgősen szedegessétek ki, és égessétek el a tüskéket, hogy örökre megszabaduljatok a szúrásuktól.
Ha valakiről rosszat gondoltok, ezzel rontjátok az ő lelkierejét.
De aki másról jót tételez fel, az ezzel a gondolaterővel erősíti őt.
Ti gondoltok-e még valakiről rosszat? Minden rossz gondolat egy-egy vas szál az ő ketrecéhez, amelybe bezárjátok őt. Azért rossz a rossz, mert szüntelenül irgalmas szeretetakaratom ellen dolgozik. De minden együttmunkálkodás velem, a tiszta Szeretettel, a legnagyobb jó az életben.
Segítsétek a gyengébbeket kéréssel, fohásszal, imával, a tiszta szeretet rásugároztatásával. Olyanok ezek a jóakaratú segítségek, mintha egy kókadozó virágot minden nap újra hozzám kötnétek szeretetetek aranyfonalával. Kérésetek - miként kötésetek is - laza legyen. Ne a ti akaratotokat erőltessétek rá, hanem bízzátok rám: azt adjak testvéreteknek, ami legjobban hasznára válik.
Ha látom, hogy minden erőtőkkel dolgoztok szeretetakaratotok megerősítésén, én külön erőt adok hozzá!
Ti engem akartok-e már megvalósítani?
Nincsen elhagyott lélek! Ezt csak a magát különlegesnek képzelő, jutalomra éhes lélek érezheti.
Ti egyedül érzitek-e néha magatokat?
Aki tőlem kér, az mindenkor kap is kegyelemből: békességet, nyugalmat, erőt, türelmet, együtt érző részvétet, fájdalomátvállalást, könyörületet. De mindenkor nektek kell előbb szeretetakaratra szert tenni. Aki üres szívvel kér, követelődzik, azt én nem hallom. Én csak a szeretetre és fájdalomra válaszolok.
Ti szüntelenül kértek-e tőlem ?
Társultok-e az én ragyogó tüzes szeretetemhez tiszta szeretettel?
Anyagi dolgok, vagy földi tudás kérésére az ellen válaszol. De a szeretetkiárasztás, vagy az énérettem vállalt fájdalom elől menekül, mert egyiket sem bírja elviselni.
- Ti szeretetet árasztotok-e ki szüntelenül?
- Át tudtok-e venni mástól szenvedést?
- Én mindig engedélyezem, amit akartok,
- amit nagyon akartok, azt segítem is.
- De ha célotokért mindent feláldoztok, a célt közelebb viszem hozzátok.
Feláldoztátok-e már a magatok kis világát énérettem?
Ha bárhova mentek, tudtok-e ajándékot küldeni magatok előtt? Imát, fohászt, szeretetet, hogy megszenteljem azt a hajlékot jelenlétemmel, szeretetemmel, megtisztíttassam szolgáimmal, és sok tiszta lelket, sok jó tanulót irányítsak oda a hangulat emelésére, erősítésére. Ti pedig oly meghatottan, halkan, szerényen lépjetek be oda, mintha templomba mennétek, mert én már ott vagyok.
De a hozzátok betért vendéget is tiszteljétek meg minden eszközzel: olyan erős, tiszta szeretetet kapjon, amit sehol másutt nem kapott, mert lehet, hogy én küldtem őt hozzátok valamelyik gyermekemmel, vagy én is vele megyek, s mind a ketten vizsgáztok énelőttem.
Csak egy tiszta lélek vonz engem magához olyan közel, hogy beleköltözhetem. Ilyenkor lelketek együtt rezeg az én Szentlelkemmel, és nagy világosságban, és szeretettüzemben részesültök. Ez a kegyelemből kapott élmény szavakkal közölhetetlen. Ezt csak az érezheti, aki kapja a szellemi ajándékot. Ilyenkor az én szememmel láttok, s bármit megmutatok nektek, amit kíváncsiság nélkül, valódi tudásszomjból tudni akartok. De ez az élmény nem azt jelenti, hogy tisztának találtam lelketeket!
Csak azt akarjátok pontosan, szépen, tisztán végrehajtani, amit én adok minden nap elétek. Mindig hallgassatok sugalmazásaimra!
A ti akaratotok mindig megegyezik-e az én akaratommal? Ha nem, keressétek meg magatokban az eltérítő okokat!
Az enyémmel ellenkező akarat a halált hordozza magában.
Én nem elégszem meg a fejből való tanulással, mert olyanok ezek, mint a fövenyre írott szavak: az idő tengerének hullámai hamar elmossák azokat.
Még az emberi szívvel való tanulás is kevés, mert ezt is eltörölheti egy nagy élmény. De az Igére /szavaimra/ éhes lélekbe felszívott, és a sok gyakorlat által jól beidegzett szó mindörökre megmarad, mert a tiszta Ige /SZÓ/ által teremtett örökkévaló lélekbe íródik. Testetek levetése után mindenre emlékezni fogtok.
Áldásom kíséri azt, aki szeretettel gyűjti, és átölelve tartja Igéimet /szavaimat/ szívében. Ezt az érzést a mennyei gyönyör rezgései kísérik.
Te gyönyörködsz-e a tiszta Igazságban, Igéimben?
A lenge szellőnél is finomabb, de az orkánnál is gyorsabb, és a legerősebb bombánál is nagyobb erejű jelen-pillanat mindenkinek a birtokában van! Ezt akarjátok minden erőtökkel, tiszta szeretettel, pozitívan, hibamentesen felhasználni!
Egész életetekben csak a mindenkori jelen-pillanat van birtokotokban.
Ti ki tudjátok-e bányászni a jelen-pillanatban adott akaratomat? Aki ki tudja használni, abban a gyorsan tovatűnő jelen-pillanat végtelenné válik.
Ellen tudtok-e állni az élet ellenségének, a jelen-pillanatok milliárdjait felfaló ellennek?
Vagy a feleslegesen elmúló idővel együtt az életeteket is az ellennek adtátok?
Mindenki minden gondolatában, érzésében, és cselekedetében szüntelenül keresse lelke sötétítő foltjait! Csak az nem találja meg őket, aki nem is keresi!
Te keresed-e hibáidat szüntelenül? Minél többször, és őszintébben keresed, annál többet találsz! Ne félj tőle! Éppen az különböztet meg téged az átlagembertől, hogy örülni tudsz minden megtalált hibádnak!
Mert az ismert ellenséggel könnyebben, és gyorsabban végzel.
Figyeljétek testi-lelki fájdalmaitokat! Azok is lelki hibáitokról, foltjaitokról árulkodnak. Kövessétek nyomon, és ti is sok mindenre rájöttök.
Néhány példát mondok: Gondoltatok-e már arra, hogy a rosszul halló ember miért nyugodtabb másoknál? Azért, mert már lemondott kíváncsisága kielégítéséről. Aki rosszul lát, annak belső, szellemi látását fejlesztem. A könnyelműen futkározókat lábfájással akadályozom meg abban, hogy akaratomon kívül ugrándozzanak. A karok fájásával, vagy más makacs betegséggel akaraterőtöket fejlesztem. Az arcfájós nem akar kellő alázattal megjelenni előttem, ellenkezik akaratommal, pedig mint érett lélek az én szolgálatomat vállalta.
Figyeljétek meg mit gondoltok és mondotok?
Azt-e, amit én sugalmazok, s amely mindig teljes világosság, alázat és tiszta szeretet?
Azt-e, amit az ellen sugalmaz, amely mindig csupa elégedetlenség, hitetlenség, bizalmatlanság és gyűlölködés? Azt-e, amit földi, érzéki énetek sugalmaz az ellen befolyására: a nagyravágyás, a különválás tőlem és testvéreitektől, földi tudományotok, okosságotok, gazdagságotok vagy rangotok dicsőítése?
A mások iránti gondolataitok, szavaitok vagy táplálék, vagy méreg. Ti melyiket akarjátok kiárasztani?
Figyeljétek meg mi miatt sértődtök meg!
Ott még áthatolhatatlan, sötét, kőkemény folt van lelketeken. A rátok dobott kőkemény sértés ezen megütközött, azért fáj. A tiszta lélek már semmiféle sértésre nem érzékeny, minden pontja sértés nélkül áthatolható. Ugyanis a megtisztult lélek azért változott fénylővé, mert teljesen anyagtalanná, testetlenné változott, s ezáltal rezgése is sokkal sűrűbb lett. Ez a titka az áthatolhatóságának.
Most pedig foglalkozzunk többet az ellen dolgaival.
Az ellen elsősorban azt sugalmazza nektek, hogy ésszel bíráljátok felül Igémet /szavamat/ - vagyis ne higgyetek nekem.
Ezt igen könnyű ellenőrizni, mert Igéim /szavaim/ mennyei igazságainak hallatára lelketek úgy ugrándozik örömében, mint egy kis bárányka anyja mellett a mezőn. De ha ésszel bíráljátok ésszel felfoghatatlan Igéimet /szavaimat/, attól én mindig elszomorodok. Ha rám figyeltek, megérzitek bánatomat.
Másodsorban azt sugalmazza az ellen nektek, hogy ne vessétek minden reményeteket az Igébe /szavaimba/, ne bízzatok vakon bennem, nehogy pórul járjatok.
Hiszen az csak a távoli jövőbe lövött, Földön megvalósíthatatlan nyíl. Csak ígéret a földi valósággal szemben. Az Evangélium is csak egy valótlan örömhír.
A valóság a földi anyagvilágban van. Erre a sugalmazásra szüremlik be a lélekbe a világ szeretete. Ha ezután valaki jobban bízik anyagi javaiban mint énbennem, az ezzel máris az ellenben bízik énhelyettem.
Harmadsorban azt sugalmazza az ellen nektek, hogy ne engem és testvéreiteket szeressétek, mert ez elszegényedéshez vezet. Csak magatokat szeressétek, tirajtatok más nem segít!
Azt mondja, csak azokat szeressétek, akik titeket is szeretnek!
Ebből mi erényetek származna? De ha azok lelkébe adtok szeretetet akikben nincsen, ezzel olyat vittetek oda, ami őbennük nem termett!
Ez már teremtés! De ha ezt nem teszitek, szeretetben
elhidegültök: fukarrá, és gőgössé váltok.
Azután azt sugalmazza az ellen nektek, hogy kíméljétek testeteket! Csak heverésszetek, szórakozzatok, pazaroljátok az időt!
Úgymond csak egyszer éltek, élvezzétek az életet!
Azt sugalmazza még, hogy betegek, öregek, gyengék vagytok. Ne bízzatok senkiben, magatokban sem.
Ha ezt elhiszitek, valóban nem lehettek Isten-Atyátok gyermekeivé. Minden érett lelkű gyermekem fél lábbal már itt a Földön is az Örökkévalóságban van, mert lelke örökifjú marad.
Az ellen elkalandoztatja elméteket mindenféle világi dolog felé: személyes, családi, nemzeti és nemzetközi bajok, valamint a tudományok millió ága felé a napilapokban, rádióban, TV-ben. És ti bedőltök a jóknak ígérkező híreknek, amelyek csak kíváncsiságaitokat elégítik ki. Örültök az új filmeknek, amelyek egy-egy születés helyett jó belehelyezkedést kínálnak különféle életek végigélésébe. - Ezekkel azután az ellen a jelen-pillanatok millióit söpri el előletek, amelyek már nem szórakozásra, hanem lelketek tisztogatására, szeretetkiárasztásra, mások megsegítésére, lelkek megmentésére lettek adva a mai kegyelmi időkben.
Sokan azt kérdezik hol az ellen? Hátha nincs is, hiszen soha senki nem látta! Ezt ő folyton sugalmazza!
Én pedig azt mondom, az anyagban és testetekben van az ellen! Ha ezeknek hódoltok, az ellennek hódoltok.
Te is nagy nyomás alatt voltál az éjjel, amikor íráshoz felültél. Az ellen azt sugalmazta: annyira fulladsz, úgysem tudnál írni. Te elhitted ezt, és lefeküdtél. Pedig éppen akkor vagy legméltóbb a legnagyszerűbb tanításra, amikor a legterheltebben állsz elém. Miért? Mert önmagad feláldozása idején emberi éned megsemmisül.
Te az olvasó, fel tudod-e már végleg áldozni érzéki énedet?
A szégyen a legjobb hibaűző szer! Ezért oly kiváló minden nyílt bűnvallomás!
A lélek kiképzésének, megedzésének és megtisztításának: boldogság, pozitív életerő, és erős szeretetakarat jár a nyomában.
Hajoljatok meg minden ember előtt, és valódi szolgaként szolgáljátok őket a legalázatosabban. A legnagyobb türelemmel és szeretettel adjátok át nekik az örök élet, a tiszta boldogság tudását.
Ennek eléréséért már most szeressétek egymást, tűrjetek el mindent egymástól, nyeljetek le és őröljetek porrá minden sértő, rátok dobott követ, sebeiteket ne nyalogassátok se önmagatok, se mások előtt, - és semmiféle testi, világi dologhoz ne ragaszkodjatok! Éljétek a magatok egyszerű, megvonásokkal teli önmegtartóztató életét, és minden örömteliért és fájdalmasért adjatok hálát nekem. Minden fájdalom hamar elmúlik, de az általa szerzett öröm mindörökre megmarad.
Szívből meg tudjátok-e köszönni nekem testi-lelki fájdalmaitokat?
Kevesen tudják megvalósítani a Földön, - de a Mennyben már mindenki letette a maga akaratát és felvette az én akaratomat. Amit szívből mondott, tiszta lélekből óhajtott, szeretettel telített önzetlen imában kér tőlem valaki, én azt mindig engedem megvalósulni. A Mennyekben ezt mindenki tudja, ez a teremteni tudás, és a teremtő Ige /szó/ titka is.
Kész csoda az is, hogy az ember bármilyen távolra el tudja küldeni szeretetét. Az ember együttérzésében, segítőkészségében, áldozatkészségében, szolgálatkészségében, imájában, fohászában is a szeretet a végrehajtó erő. Vagyis ÉN A SZERETET vagyok minden mindenben: a teremtményekben, a gyümölcsökben és magvaikban, az emberek munkáiban, magvaikban és azok magvaikban, és valamennyi állatban és magvaikban is.
Ez a titka a szeretet végtelenségének.
Gondolataitok egész napon át körülöttem, és Igéim /szavaim/ körül forogjanak. Bármit gondoltok, mondotok, ami titeket összeköt velem és szellemi. vezetőitekkel, az jótékony hatással és felfokozott világosság-érzékeléssel hat rátok
Ti rám tudjátok-e már magatokat teljesen bízni?
Mindig mindent kérni kell! Soha ne úgy induljatok útnak, hogy úgyis segítek majd nektek, ha szükséges. Úgy induljatok erős fohászkodással, mint a csatába induló hősök, akik ellenségeik közé merészkednek! Mert az ellen egyre erőteljesebben dolgozik.
Ti kértek-e tőlem erőt, testvéreitek, vagy a ti munkálkodásaitokhoz?
Mielőtt bármit akartok csinálni, vagy valahová elindulni, adjatok egy kis világosságot a körülöttetek bolyongó lelkeknek, ilyen rövid mondókákkal: "Ne földi testvéreitekre figyeljetek, mert ők a testi, anyagi vágyaikkal szenvedésből szenvedésre vezetnek titeket.
Hallgassatok mennyei testvéreitekre. Ők a boldogság útját mutatják nektek, amelyen át a Mennybe juttok."
Őrizkedjetek rosszindulatú gondolatoktól, mert ezek tirátok hullanak vissza.
Minden gondolatotokkal Jézus-Atyánkhoz ragaszkodjatok, hogy folyton előre haladjatok. Imáitokban békességet kérjetek ellenségeiteknek, és magatoknak is.
Nehéz munka elkezdése előtt: Édes Jézus-Atyám adjál fokozott figyelmet, hogy meghalljam mennyei testvéreim tanácsait, de szenvedő testvéreim segélykéréseit is, hogy azonnal abba tudjam hagyni munkámat és oda siessek ahová a Szentlélek vezet.
Sok példabeszédemben elmondtam, én is mindig így cselekedtem.
Gyakran mondogassátok: Édes Jézusom légy velem
Mielőtt elmentek hazulról áldásomat kérjétek magatokra, szeretteitekre, otthonotokra, és ha visszatértetek adjatok hálát nekem.
Bizony még sok letenni való hibátok van.
Egyesek az elismerésért, a dicséretért, vagy anyagi jutalomért cselekednek. Pedig megmondottam: én vagyok az igazi jutalma mindenkinek, - a legtisztább Szeretet. A másik nagy fenségérzetében nem akar szolgálni. Ő irányítani akar. Uralkodni akar édes testvérein? Hol az ő alázata? Sohasem látott engem a kereszten?
Van aki azt gondolja, elegendő, ha csak ésszel szereti családját és üres szívvel imádkozik értük. Ez nem elég! Élő, tüzes szeretetet árasszál feléjük.
A másik ugyanilyen fontos: mindenkit szeressél, ne csak azt, akit te akarsz! Szüntelenül vizsgáljad szereteted erejét! Szereteted tüze nélkül hogyan változhatna meg hidegszívű testvéred? Csak a tűz olvasztja le szívéről a jeget. Vajon szerettek-e engem annyira, hogy egyetlen tanácsomat sem engeditek el a fületek mellett?
Óhajaim szigorú parancsként hangzanak-e szívetekben? Tanításaimat úgy őrzitek-e lelketekben, mintha a világ egyetlen óriáskincstárát őriznétek?
Vagy még egyenlő félként álltok szemben velem, és ésszel latolgatjátok, melyik falat ízlik nektek, és az édeseket kiválogatjátok magatoknak, a keserűeket pedig mások elé toljátok?
Vagy kiválasztottként emelvényre emelitek magatokat, mert úgy érzitek minden szeretet tinektek jár, másoknak pedig csak a szidás?
Vagy még önzően azt állítjátok, hogy én nem azt akarom, amit a testvéretek akar, hanem pontosan azt amit ti akartok?
Hát nem én tanítottalak-e mindnyájatokat?
Nem azonos szavak emlőin nevelkedtetek-e?
Nem egyformán szeretlek-e mindnyájatokat?
Ki az, aki minduntalan mások elé tolja magát? Mert ő szemben áll velem. De aki alázatosan hátul marad és meg van elégedve az utolsó hellyel is, csakhogy engem hallhasson, az kezemet fogja, mert én őmellette állok. Legsúlyosabb Igéim /szavaim/ az ő lelkébe folynak. A legédesebb szavak a felszínen folynak, s ezek után nyúltok legtöbben. A legkeserűbbek pedig legalul ömlenek.
Bizony sok szentté lett gyermekem maga verte testét, hogy hozzám hasonlítson! Ti pedig azt mondjátok: nincs szükség szenvedésre, s már egy tüskeszúrástól is eláll a lélegzetetek? Ha a saját lelketek tisztogatásához adott szenvedést sem bírjátok elviselni, akkor hogyan vállalhatnátok át testvéreitektől szenvedéseket? Pedig ez vállalt feladatotokhoz tartozik!
Ha a lélek megerősödik a kereszthordozástól, és megacélosodik a szenvedésektől, valamint alázatában porrá omlasztotta érzéki énjét, - már elveti a Föld minden édességét és egyre áldozathozóbbá, szenvedéstűrőbbé válik. Már nem menekül a keserű, a fájdalom, a szenvedés elől, és tud szenvedő testvérein segíteni.
Bizony a boldog állapot szenvedéssel kezdődik!
Az aranyból, ezüstből, rézből és vasból is óriási hőfokon égetik ki a salakot. A gyémánt is óriási nyomás alatt keményedik karcolhatatlanná. Az acél is csak a sok verés, feltüzesítés és lehűtés által lesz edzetté. A lélek pedig a sok fertőzésbe-mártózás által építi fel ellenálló rendszerét, s így lesz védetté bármiféle fertőzés ellen.
Vigyázzatok azért, hogy az ellen verése miatt nehogy kipattanjon valaki a többi ölelése közül, mert őt már a Mester sem illeszti őt vissza, ennyi melegítés, tömörítés, edzés után, és a földön kihűlt, megfeketedett darabot kidobja az ócskavas közé. Hej, pedig a többivel együtt milyen fényes kard lehetett volna kezemben! A Mester a hiányt egy másik helyen vert, tömörített, edzett darabbal pótolja.
A türelmetlennek, hirtelen haragúnak azt mondom: ha nem akarod, sohasem leszel türelmes! De ha haragod mérgét lenyeled, hamarosan türelmes leszel. Miért? Mert bizony a szervezetben vegyileg termelt méreg keserű mint az epe és hamar elmulasztja haragodat.
Olyan is van, aki még most ennyi tanítás után is szereti a földi tudományokat, a saját tudását még jobban és sokat beszél, mert hiú szegény. De ezt nem ismeri el, mert akkor le kellene mondania nagyratörő érzéki énjéről.
Ő még nem tudja azt, hogy a megvalósított Ige /SZÓ/ szavakkal kifejezhetetlen! Azt sem tudja, hogy én csak a teljesen kiürített lélek-edényt töltöm meg magammal. Amelyik tele van, abba semmit sem adhatok. Ha pedig saját tudását nem tudja letenni, mikor szereti Igéimet /szavaimat/ annyira, hogy eltűri érte a világ gúnyját és hozzátartozói verését?
Van olyan is, aki mindig másokat figyel és bírál. Pedig megmondottam, csak az találja meg saját hibáit, aki állandóan azt keresi!
Azután csak akkor lesz igazi bíró, ha majd odaát előttem áll. Akkor azonban csakis önmaga fölött ítélkezhet.
Egyik tenyeremen vérző szívemet tartom elétek, a másik tenyeremen érettetek reszkető lelkemet tartom elétek, a számból kijövő Ige /szavaim/ lángjával pedig szíveteket melengetem szeretetre, hogy szeressetek engem mindenek fölött, és testvéreiteket úgy mint önmagatokat, hiszen egymás mellé teremtett lélekparányaim vagytok.
Vagy még mindig el akartok különülni tőlem: az igazság
a szeretet, az élet forrásától?
Bizony még sok testi-lelki tüskét tartóztattok magatokban. Ragaszkodtok betegségeitekhez, pedig azok csak hitetlenségeitek, bizalmatlanságotok, szeretetben való elhidegülésetek, valamint erőtlenségetek és testhez, anyaghoz való ragaszkodásaitok miatt vannak. Ragaszkodtok földi rangotokhoz, tudásotokhoz, rossz megszokásaitokhoz, árnyékszerű érzéki énetekhez, a hibáitok levetése miatt adott földi léthez.
Úgy őrzitek a belétek lövött tüskéket, mintha soha nem akarnátok azokat megbocsátani! Büszkén őrzitek az ostoba emberölő versenyekért, vagy háborús gyilkosságokért kapott kitüntetéseket!
Vagy melyik család ne akarna még egy autót?
Melyik nemzet ne akarna még egy atombombát?
Hová meneteltek? A halálba?
Erkölcsi fertőtök gyógyíthatatlan betegségeket hozott!
Én pedig a szeretet-életet kínálom nektek.
Miért nem kell? Mert áldozathozatallal jár?
De hiszen sokkal több áldozatot hoztok szórakozásaitokért, - egy jó ételért, italért!
Odaát már késő a bánat, - ott a tiáltalatok a Földön termelt és elrejtett "gabonából" táplálkoztok. Ott csak az a szeretet-táplálék van, amit lelketekben megérleltetek. Ha van jóság lelketekben, ott boldogok lesztek. De ha csak rossz van lelketekben, életetek ott pokollá válik. Akinek az esze uralkodott testvérei felett földi életében, az odaát koldus lesz, mert ott ész nincsen. Ott a szeretet az egyedüli táplálék, és erő. Aki itt a Földön nem vetette el a szeretet magvát, ott csak konkolyt arathat. Aki a Földön mindvégig a test javára élt, ezzel úgy elsorvasztotta lelkét, hogy odaát csak annyi ereje lesz, mint egy magatehetetlen csecsemőnek.
De ha földi életében szigorúan megkövetelte volna magától a mindennapos áldozatot, lemondást, böjtölést, és sok jót cselekedett volna, odaát sok jóbarát üdvözölte volna virágokkal, szeretettel, és minden eszközzel segítenék őt
Mert az Isten és testvéreitek iránt érzett önzetlen, tiszta szeretet az uralkodó az egész Nagymindenségben. Ez a kétarcú szeretet minden! A szereteten kívül minden csak látszat, mulandóság, halál. A szeretet pedig él. Ő csak szolgálni, csak adni, csak szeretni akar.
Ez az Ő én vagyok.
Azt akarom, hogy mideneket megváltsak a szenvedéstől, s mindenkiben ÉN A SZERETET legyek a szolgálatkészség, az alázat, a megunhatatlan boldog élet örökkön-örökké.
Szeretetem addig nem nyugszik, amíg minden lélekben föl nem szítja a szeretet tüzét, amíg mindenkit meg nem tanít arra, hogyan kell ránevelnie magát olyan erős jóakaratra, hogy folyton szeretetet árasszon mindenki felé.
Gyermekeim alusznak a világosság megszerzéséig. De világosságukban már öntudatosan viszik keresztjüket, nem félnek a szenvedésektől, hanem lelkük sötét foltjait maratják velük. Mert tudják: csak tiszta lélekből jöhet önzetlen, szép tiszta szeretet. Csak a tiszta lélek válik áldozatkésszé, testvérei megmentőjévé.
A világosságot senki sem szerezheti meg önzetlen tárgyilagosság, és újabbkori Igéim /szavaim/ ismerete nélkül.
Alázat nincsen a teljes igazság megismerése nélkül:
az ember önmaga megismerése és
az én megismerésem,
a testvér-szeretet és
az Isten-szeretet nélkül.
Ebből pedig önként adódik a szeretetkiárasztás, a szolgálatkészség, és áldozatkészség.
Ugye mily egyszerűen kiviláglik ebből a három tételből is, hogy az embernek csak eddig volt vallásra szüksége, lelke kiképzése miatt. De ezután már semmiféle vallásra nem lesz szüksége, mert az Igazság birtokában vagytok. Az Igazság pedig a vallás fölött van, az Ige /szavam/ elvezet titeket a végtelen magasságokig.
Lássátok meg, hogy csak a keresztény vallásból kiszakadó száz másik vallást is a gőg szülte, mert nem akarnak a többséggel egyenrangúak lenni, mert különbnek képzelik magukat az ellen sugalmazására.
Bizony, régen még a jó és rossz közötti mezsgyén egyensúlyoztatok, s az ellen folyton körülöttetek ólálkodott, mert azt hitte, hamarosan a csapdájába estek. Nem nálam kerestétek a szabadságot, hanem csakis saját akaratotokban. Pedig a ti akaratotok csak akaratosság, és engedetlenség. Ez pedig a tőlem különválás oka.
Miért nem tudtok harcolni hibáitok ellen?
Mert érzéki éneteket babusgatjátok!
Sokszor, váratlanul durvák vagytok és mennyei gyermekeim elhagynak benneteket, az ellen csatlósai pedig azonnal ott teremnek! Ha ilyen példát mutattok, hogyan kövessenek titeket testvéreitek? Szeressétek őket! Ha marjátok: hátráltatjátok, ha szeretitek: előresegítitek őket!
Kerüljétek a keményszívűséget, a hiúságot, a türelmetlenséget. A gőg gyermekei ezek, durvaságotok alapjai.
Imáitokat is szeretet és segíteniakarás hassa át, hogy erőátadással gyógyításra alkalmasak legyenek!
Van-e szeretet imáitokban? Vagy csak üres szöveg az?
Ha elég erősek vagytok, részvétetekkel és együttérzésetekkel át is tudtok venni szenvedést testvéreitektől.
Ez már mennyei munkálkodás.
Erre igyekezzetek, ne a bírálgatásra
Bármely testi, anyagi dologgal vagytok összhangban, abban vagytok bűnösök.
Ha ráerőltetitek akaratotokat testvéreitekre, erőszakosságotokban vagytok bűnösök.
Az ártatlanok mindenkinek tiszteletben tartják a szabad akaratát. Sem gondolatot, sem érzést, sem akaratot nem ölnek. Ők megelégednek a szolgasággal, mint az én tiszta, szentekké vált gyermekeim a Mennyeimben.
Aki másokat kihasznál. abban még csak számító érdek van, nincsen benne önzetlen tiszta szeretet, - és a lemondást sem ismeri.
Aki testvéreinek hazudik, az ezzel elpusztítja mások hitét, bizalmát és szeretetét is lerontja, pedig ő csak saját érdekében beszél.
Gyengének érzitek magatokat valaminek az elvégzésére? Ez a legnagyobb bűn, hiszen Isten gyermekei vagytok. Bármilyen jó megteremtésének a lehetőségét elétek adtam. Csak kellő szeretetakarat, alázat, áldozatkészség és világosság kell Igéim /szavaim/ végrehajtásához.
Az akaratos nagyravágyás, a tőlem, és testvéreitől különvált érzéki én, az engedetlen gőg, a szeretet hiánya az oka minden bűnnek.
Hogyan éljünk édes Uram?
Megmondom. Minden reggel ébredéskor én legyek első gondolatotok; nagy szeretettel öleljetek át, és egész nap velem legyetek, velem gondolkozzatok, s az általam sugalmazott Igéimet /szavaimat/ valósítsátok meg.
- Velem cselekedjetek mindent.
- Velem érezzetek együtt szenvedő testvéreitekkel.
- Velem étkezzetek, Velem mosakodjatok.
- Velem vizsgáljátok napi cselekedeteiteket.
- Velem imádkozzatok, és Velem aludjatok.
Teljesítsétek minden szeretetóhajomat.
Ezekkel elkerülitek a Velem ellenkező dolgokat.
Életetek egyedüli célja az legyen, hogy az én szeretetemet kibányásszátok magatokból és szétsugározzátok magatok körül, - miként mennyei testvéreitek.
Se más személyre, se csodára ne várjatok!
Senkitől ne várjatok semmit! Mindent tőlem kérjetek!
Ha nem tudtok velem lenni, imádkozzatok akaratom megvalósításáért.
Aki lelkét megtisztította a gaztól, és egészen átadja a szenvedésnek, hogy felszántsa, s felajánlja nekem: lelke bűnbánata könnyeivel áztatott termőfölddé válik. Én a Magvető, sohasem késlekedem azt bevetni a legmagasztosabb Igém /szavaim/ magvaival, és a lelket máris csodás remegés járja át.
A ti szívetek mikor úszott könnyes érzékenységben? Lelketek mikor érezte, hogy elolvad a legnagyobb szeretetben, az áldozatkészségben, az áldozathozatalban?
Mindig alázatba merülj, mert az alázat alacsony ajtaján Igém /szavam/ kényelmesen befér, de a hiú, sértődékeny, nagyravágyó érzéki én nem fér be ottan! Az ellen is messze elkerüli az alázatos lelket!
Alázatodat éppen az ellenkezések próbálják meg. Van-e már elegendő alázatod? Ez egyike ama háromnak, amely nélkül nem emelkedhetsz a magasba.
Ne zárjál ki semmit, hogy itt, vagy ott nem lehetek veled. Én életed minden pillanatában szeretnék veled lenni. Ha akadályoztatva vagy, ennek okát kizárólag magadban keressed.
Ha szüntelenül odaadó vagy, alázatod illatkiárasztása távol tartja tőled a kísértőt.
Ha velem akartok tovább haladni, határoljátok el magatokat minden rossz gondolattól, szótól, érzéstől, és cselekedettől. Testvéred hibáit vagy rosszcselekedeteit ne pellengérezd ki, hanem rejtsd el magadban, és szívedben keress rá mentséget. Ezt cselekedjed mindenkivel, mert én is ezt teszem tiveletek. Hogy a felmentés még teljesebb legyen, testvéreid hibáiért magadban keress okot.
Minden esetben találsz is, hiszen testvéred a te éned kibővülése. Minél többen alkottok egy mennyei embert, annál tökéletesebb az! Azt csak egy tudatlan földi ember képzelheti, hogy egyedül teljes és tökéletes lehet.
Minél több megértéssel és szeretettel viseled el testvéreid hibáit, annál jobb példát mutatsz nekik.
Átköltözött testvéreitekkel együtt alkottok egyet ti is. Nem most és nem véletlenül alakult ez így, hanem már a teremtéskor egymás mellé, egymást kiegészíteni lettetek teremtve. Ezért mondtam olyan sokszor, és különös hangsúllyal, hogy szeressétek egymást. Ne a rosszat lássátok másokban, hanem édes testvéreteket. Isten gyermekét.
Éppen azt a hibát kell eltűrnötök testvéreitekben, ami tibennetek nincsen! Mert amelyik hiba tibennetek is megvan, azt nem is látjátok. Más hibáit nem javíthatjátok meg, mert az mindenkinek a saját lelkében van. Tehát nincs más lehetőség, mint eltűrni mások hibáit.
Ha valaki elfogadja hibáját testvérétől, az csak rézkrajcár a saját maga által megtalált hibája aranytallérjához viszonyítva.
Azért van ez így, mert a magatok által felfedezett hiba azonnal a szégyen pírjától ég. Ez az önkéntes, alázatos, hibaégető áldozati tűz, a tőlem származó Szent Szellem tüze. Azért tökéletes ez, mert ilyenkor mindig az én fényemhez hasonlítjátok magatokat, és még egy világosszürke lélek is feketének látja magát mellettem.
Ha a testvéretek által mondott igazságtalan bírálatot is kellő türelemmel és alázattal fogadjátok, ennek a jó példának óriási hatása van a körülöttetek lévő, testben, vagy szellem-világban élő, titeket figyelő testvéreitekre. A szótlanul, mindent eltűrő, vádolás nélküli szelíd magatartásotoktól vádlóitok is rövid idő alatt megjavulnak lelkiismeretük vádolásától.
Ezzel ellentétben, a tisztátalan lélek a mások által ráolvasott hibát többnyire úgy érzékeli, mintha egy vödör hideg vízzel leöntötték volna. Az ellen is azonnal azt súgja: ne hidd el! Bizonyságul magához hasonlít titeket. Őhozzá képest, valóban még egy sötétszürke lélek is fehérnek látszik! Ezért a hidegszívű lelkek a hideg zuhanytól úgy megmakacsolják magukat, hogy azért is képzelt tisztaságukban maradnak, amíg fel nem olvad szívük a szeretetem lángján.
Azt kérdezem tőled: Elhatároztad-e már, hogy örökre végeztél hiú, sértődékeny, nagyravágyó, anyag és test imádó, semmirevaló, lusta, engedetlen érzéki éneddel?
Velem akarsz-e lenni jóságod fizetségéül az alábecsülésben, megszégyenítésben, a meggyalázásban, a minden ütést némán eltűrő türelemben, az önfeláldozó fáradtságos szolgálatban, a gyötrelmes kereszthordozásban, az irtózatos korbácsolásban, a felfeszítésben?
Ne sajnáld emberi éned kiszenvedését!
Őt csak te alkottad az ellen segítségével, amikor tőlem különváltál. De amikor látszat-énedet feláldoztad, lelked máris visszatért hozzám, és ezzel egyszersmind egyesültél testvéreiddel is.
Érzed-e, hogy ezzel magad nyitottad ki a Mennyország kapuját önmagad előtt? Ó, mily boldog visszatérés! Ó, mily csodás egyesülés millió testvéreddel! Egyet alkotó szabad testvériség ez, szárnyaló öröm, végtelen boldogság ez, mert végtelen együtt érző szeretetben egyek vagytok velem.
Minden gyermekem feladata sokszoros. Gazdagodik, fejlődik, erősödik, tisztul, ellenállóvá válik. Sokakat követ, őt sokan követik, tanul, tanít, munkálkodik, teremt, szeretetben él, és ő maga is szeretetet áraszt ki szüntelenül már itt a Földön is. Hátha már most látnátok csupa szeretet mennybéli életeteket is!
Teremtő hatalmamat tirátok ruházom. Mindenki annyit használ fel belőle, amennyit szeretete által meg akar valósítani. Ebben nem állítottam fel semmiféle korlátozást.
Csak az ellen akarja a vezetői pálcát kivenni kezemből
De ti:
Higgyetek nekem szüntelenül!
Bízzatok bennem végtelenül, és
szeressetek engem örökkön-örökké, és mindenek felett,
mert én a tiszta Szeretet vagyok, a ti Atyátok.
Ezért vagytok ti is szeretet-lények. De földruhátokból ki kell mosni és kirostálni a szeretet-aranyatokat.
Erre a célra:
- Csak egyetlen út áll előttetek: az én utam, az áldozathozatal útja.
- Csak egyetlen cél lebegjen előttetek, hogy engem elérjetek, mert én az örökkön élő Ige /szó/ vagyok a teljes Igazság.
- Csak egyetlen tanulni és tennivalótok van: a szeretet kiárasztása.
Az örökélet titka ez. A szereteten kívül semmi sincs.
Azért kell lelketeket letisztogatni, és érzéki emberi éneteket letenni, hogy velem óriási munkát végezhessetek.
Hogy miként? Mindig az én akaratom szerint. Ha engedelmesen belesimultok tenyerembe: soha nem lesz több kérdésetek, mert mindet tudó Atyátok vezeti tiszta szeretettel minden gondolatotokat, érzéseteket és akaratotokat is.
Azt szeretném, ha már most nem gyermekeim írásai, hanem én magam, az élő Jézus Krisztus lennék előttetek éjjel-nappal, - és nem gyermekeimre, hanem közvetlenül rám hallgatnátok, és mindent tőlem kérdeznétek.
Ki jár jobban énvelem?
Az engedelmesebb, az alázatosabb, a türelmesebb, a tisztább, az ártatlanabb, a szeretőbb szívű és az áldozatkészebb.
Ó, ha tudnátok, hogy a könyörület az irgalmasság, az áldozatkészség mily nagy dolog a Mennyben, egyetlen ilyen alkalmat sem szalasztanátok el, hanem kérnétek tőlem új meg új lehetőséget, hogy megmutassátok mennyi szeretetetek van.
Az kapja meg először a védőruhát, aki elsőként feszíti keresztre érzéki énjét. Örök idők óta így van ez, mert amint az emberben lévő erőközpontok felgyújtása felfele halad, az irántam érzett szeretet tüze egyre magasabb hőfokot áraszt. Végül éntudatotokat leégeti lelketekről, s a tőlem elkülönült érzéki én levedlik róla mint valami kígyóbőr.
Nincs ennél magasztosabb pillanata a léleknek, mert a tőlem elkülönült érzéki én megszűnése lelketek újraegyesülését jelenti velem. Ennek eléréséért pedig nem csak vágyakozni, hanem szüntelenül tenni, javítani kell, és a lelket meg kell tisztítani, a tiszta szereteten kívül mindentől.
Maga a lélek mutatja meg alázatát, odaadását, tisztaságát: önmagát mások alá helyező alázata, önfeláldozó odaadása, bemocskolhatatlan tisztasága által. Életszalagján kitörölhetetlen jelek bizonyítják: keresztre feszítette érzéki énjét. Többé már meg nem sebezhető, lelke minden paránya sértetlenül áthatolható.
Aki kérdéseimre már a pozitív jó megcselekvésével válaszol, rálépett a titokzatos ösvényre, amelyen halandó nem járhat.
Mint hű szolga, mindenben követi Mesterét
Jézus Krisztust
Teremtőjét, Atyját,
az Örökkévaló Szeretetet. Ámen.
.jpg)
TÁJÉKOZTATÓ A LÉLEK SÖTÉT FOLTJAINAK KERESÉSÉHEZ
BELSÕ HANG ALAPJÁN KAPTA:
Péter Szabó Ferenc
Péter Szabó Ferenc 1914. október 25-én született Kiskunmajsán. Műszakirajz-szerkesztő, ill. tervezőként dolgozott, de emellett tehetséges festő is volt. 60 éves korában, 1974 nyarától kapta benső hang által az Atya szavait éber állapotban. Gyakran éjjel is írt. Írásai "Élő Ige" és "Példabeszédek" címmel, gépelt sokszorosításban terjedtek, illetve terjednek. 1988. július 5-én halt meg Budapesten tüdőasztmában.
*****
Vajon szükség van ilyen tájékoztatásra édes Jézusom holott a nagy egészben úgyis benne van minden?
A nagy egész azonban olyan, mint egy élő fa, amely minden kicsinyemnek enyhet ad. Ő is védőn átölel a lombjával titeket, és ti is átölelitek a törzsét.
A nagy egészből válogatott kivonat pedig olyan, mint egy jól kihegyezett nyílvessző, amely hol az egyik gyermekem szívét-lelkét szúrja át, - hol a másikét. Egy-egy jó találat pedig minden gyermekem hibáját felnyársalja.
Mint minden sűrítménynek, - ennek az írásnak is semmi mással össze nem hasonlítható tömör zamata van, és ti már ezt is meg tudjátok emészteni. Rövidsége pedig azt az óriási előnyt biztosítja, hogy igen hamar elolvasható és sokszor újrarágható. Még a századszori újrarágás után is találtok benne új ízt, új zamatot.
Én magam segítem beljebb a nyílhegyeket, a magukat nekem átadó gyermekeim szívébe. Áldásom kíséri azokat, akik ezt gyakran, és szeretettel olvassák: Engedjétek, hogy ezzel a nyílzáporral lefejtsem rólatok a Föld porából alakított embert, hogy szeretetetek tündöklő ragyogásával megmutassátok: az ÉN gyermekeim vagytok!
A magát értetek feláldozó Jézustok mondja ezt, aki ma is vérző sebeimbe szeretném mártani szíveteket, hogy könnyebben vigyétek keresztjeiteket fel a Golgotára, s mindannyian sugárzó szeretetté tudjátok azt változtatni. Csak ezen a szakadékon át juthattok a megváltottak partjára. Én előttetek megyek, és akik nekem adják magukat, azokat szeretetük aranyszálával vonom fel a Golgotára. Minden szenvedéseteken kétszeres áldás van, ha hálát adtok érte. Mindent köszönjetek meg, mert csakis megtisztulva, megerősödve, és sérthetetlenné válva lehettek apostolaimmá!
Ámen.
Minden kérdésre válaszoljatok magatoknak elcsöndesült magányotokban. Minden őszinte válasz egy-egy bomba lesz érzéki énetek ellen.
Figyeljétek meg, melyik régi megszokásotokhoz ragaszkodtok még? Mint pl. a kényelem, testvéreitektől különvált részvétlen közöny, lustaság, a test túlságos ápolgatása, kímélése; azután a félelem, aggodalom, mások gondjainak fölösleges fölvétele, ítélkezés, szájalás, stb.
Óvakodjatok minden túlzástól, mert a túlbuzgóságnak mindig a hiúság a szülőanyja.
Lemondtatok-e már kedvenc ételeitekről, italaitokról, szórakozásaitokról, utazásaitokról; okosságotok, tanultságotok, rangotok fitogtatásáról, a divatról, a tudományok nagyrabecsüléséről, vagy a másik nem fölöslegesen túlzott tiszteletéről, vagy ócsárlásától? Amikor csakis az én dicséretem, és a saját hibáitok ócsárlása van megengedve!
Testi, vagy lelki vágyaitok meghallgatására van-e még lelketek beállítva? Vagy már szüntelenül rám hallgattok? Határozzátok meg, miben nem hallgattok még rám?
Le tudjátok-e tenni az anyagiasító világszemléletet? /Napilapok, regények olvasása, rádiózás, TV-nézés, magnózás, tánc, motorozás, autózás, disco, sportok, narkózás, dohányzás, kávé, és szeszfogyasztás./
Velem vagytok-e mindig, vagy nélkülem étkeztek, mosakodtok, dolgoztok, fekszetek, keltek, terveztek, beszéltek, éreztek, és cselekedtek?
Az ember nehezen mond le eszéről és értelméről, mert túlságosan nagyra tartja ezt a két mankót, amelyekre eddig a világban támaszkodott. De érett lelkű gyermekeim már tudják, hogy szabadon szállni vágyó lelkük bilincsei azok, s addig nem engedem őket tovább, amíg le nem mondanak jelentéktelen okosságukról. Csak úgy tudják fölvenni az én bölcsességemet, s hallgatásomat , ha már érzik, hogy beszédjük az ész dicséretévé, fölösleges vitává válik.
Meg tudjátok-e a hallgatást valósítani?
Minden igaz lelki örökségeteket én adtam nektek. Egyetlen erényeteket se ti alkottátok. Erényeitek által többnek érzitek magatokat másoknál?
Lelketek kiképzéséről, megerősítéséről, és megtisztításáról már nem beszéltek iskoláitokban. A naponta tőlem kapott szeretetről is hallgattok. Pedig ezek az örökkévaló dolgok! Az egész anyagvilág, pedig csak üres pelyva, amelyet rövidesen elfúj a változás szele. De a lélek, s minden erénye, világossága, alázata és szeretetakarata megmarad.
Ma árasztottatok-e ki valakire szeretetet?
Ma már csakis az anyagról tanítjátok gyermekeiteket, mert engem Igéimmel /szavaimmal/ együtt kidobtatok a megtanulandók közül. Ez az oka annak, hogy a ti kicsinyeitek már mind az ellené lennének, ha felnövekednének. De ezt nem engedhetem, mert ami rajtam, a szereteten kívül van, az egyenlő a semmivel, még ha a világ legnagyobb rangja, gazdagsága, s bármiféle művészi értéke is az!
Ti így szemlélitek-e már a világot?
Bármely látható és markolható anyag csak a mulandóság értéktelen tárgya. Az örökkévaló lélek és szeretet pedig láthatatlan, és megfoghatatlan itt a Földön. Aki ezt felismeri, annak át kell értékelnie felfogását mindenről.
Te megcsináltad-e már ezt az átértékelést?
A képzetlen lelkű ember véletlenről, szerencséről; szerencsétlenségről, testi átöröklésről, anyagi örökségről, jó vagy rossz helyzetről fecseg. Fogalma sincs arról, hogy ezzel a semmit dajkálgatja. Halottai számára betonból és márványból állít a halálról ijesztő bizonyítványt, hamis hírverést. Hiszen ott lenn a földben csak por és hamu van. Minthogy a lélekről nem tud semmit, örökkévaló Istenét pedig kidobta tudatából, a saját érzéki énjét isteníti, s teste gyógyítóit, az orvosokat félistenekké emelte. Tévedések özönében él. Halála után a lelke örökké aludni akar, és nem lehet tanítani, mert ő úgy tudja, hogy a halál után nincs semmi.
Ti milyen hamis megszokásokban éltek még?
Tudjátok-e már alázatosan más akaratát érvényesíteni a magatokéval szemben? Aki másnak nem tud engedelmeskedni nekem se tud. A gyakorlatot, mint mindig, ebben is kicsiben kell elkezdeni.
Türelmesen végig tudjátok-e hallgatni egy kevésbé bölcs testvéretek fecsegését - mint én a tietekét? Mielőtt válaszolnátok kérdéseire rám hallgattok-e, - vagy magatokat elém toljátok?
Van-e olyasvalami, ami miatt szégyenkeztek?
Soha ne szégyenkezzetek szégyenérzetetek miatt, mert olyan jó hibaölő szer ez, mint a gúny.
Ne sértődjetek meg, ne a hiuságotokat legyeztessétek vele, hanem marassátok vele hibáitokat.
Testeteken, és anyagi javaitokon esett sérelem miatt ébred-e sértődöttség, vagy bosszú érzése lelketekben? Ha igen, ez még fokozott önzésre, anyag és test-imádatra mutat.
Ne annak örüljetek, hogy még süt a Nap, mert ez csak fizikai fény.
Annak örüljetek, ha bennetek világosság van. Mert az a
Menny igazságának világossága.
Ti a világ fényeinek örültök-e még, vagy már jobban örültök a szellemi világosságnak?
Az egész Földre kiöntött negatív irányt pozitívra tudjátok-e változtatni önmagatokban?
A hitetlenséget hitre,
a gyanakvást bizalomra,
a gyűlöletet szeretetre?
Óriási nagy dolgok ezek! Gondolkozzatok rajtuk minden nap újra! Ha erre a három dologra képesek vagytok ezen a szemétdombbá váló Földön, ezzel azt bizonyítjátok, hogy máris teremteni tudtok.
Higgyetek nekem, bízzatok bennem, magatokban, és testvéreitekben!
Szeressetek engem mindenek fölött, testvéreiteket pedig úgy mint önmagatokat, hogy örömmel lakozzam bennetek, és örökké veletek legyek. Ez az igazi pozitív életfelfogás! Ti megvalósítottátok-e már ezeket?
Vizsgáljad magad szüntelenül, akaratodat a szeretet vezeti-e már, s mindig az Én akaratom szerint gondolkodsz, beszélsz, érzel és cselekszel?
Béketűrő vagy-e már? Vagy még az anyagias emberek elégedetlenségét szítod gondolataiddal, érzéseiddel, és akaratoddal?
Van-e már mélységes, és rendíthetetlen alázatod? Vagy még csak külszín az, amely a legkisebb ütésre lepattan, és te sértődve felcsattansz?
El tudtok-e már viselni nagyobb sértést, fájdalmat, gyalázatot, és igazságtalanságot énérettem, miként én is mindent elszenvedtem tiérettetek? Különösen a szeretteidtől nehéz elviselni a megalázást. Nekem is az fájt jobban, hogy gyermekeim feszítettek keresztre!
Vagy még a béketűrés helyett a ti igazatokat keresitek? érzitek-e, hogy lelketek nyugalma és békéje éppen a ti béketűréseteken múlik?
Meg tudjátok-e valósítani nagy lemondást, áldozatkészséget követelő Igéimet /szavaimat/? Ha nem, miért?
Minden kérdésemre nyíltan, határozottan, őszintén válaszoljatok magatoknak!
Szeretetetek olyan tüzes-e már, hogy ellenségeitek nem mernek hozzáérni?
Szeretetetekkel el tudjátok-e űzni kísértőiteket? Imáitok olyan erősek-e már, hogy ostroma által minden rossz kártyavárként omlik össze előttetek? Áldozatkészségetek olyan erős-e már, hogy minden zárkózott lélek kinyílik segítőkészségetek előtt?
Szeretetet adjatok - ne alamizsnát!
Vagy még jutalmat vártok segítségetekért?
Békességetek olyan messzire kisugárzik-e belőletek, hogy még a veletek szembeszegülő kard is aláhanyatlik erejétől?
Minden erény megszerzése szenvedéssel jár. Ki szenved kevesebbet? Aki önként megvalósítja Igéimet /szavaimat/.
Ki az?
Az erős, fegyelmezett lélek, aki minden földi jóról önként lemond, a fájdalomtűrő, a minden sértést elnyelő, aki semmibe veszi a testet és anyagot, aki a szenvedőkkel együtt érez, alázatos, szolgálatkész, aki saját akaratát elmarasztalja, de az én akaratomat minden szeretetakaratával végrehajtja.
Ti ilyenek vagytok-e már?
Többre becsülitek-e az elért lépcsőfokot, és alábecsülitek-e az elhagyott fokokat, holott azokon is testvéreitek haladnak?
Ti mindent rangsoroltok. Ezért nehezen értitek meg, hogy a létra alsó fokán állókhoz szóló Igéim /szavaim/ ugyanolyan értékesek, mint azok, amelyek a létra felső fokain állókhoz szólnak. Gondoljatok arra, hogy minden fokozaton mindig sok testvéretek lesz!
De van más nézőpontja is ennek a kérdésnek. Ha meggondoljátok, világosan meg tudjátok különböztetni, hogy egészen más az Ige /szó/ általános nagy igazságaiban: a világosságban való gyönyörködés: - és más az Ige /szó/ alázattal történő megvalósítása. Az érzéki én feláldozásához már gyakorlati útmutatás szükséges.
Jóllehet, az ideális tisztaságú Ige /SZÓ/ iránti szerelem gyönyörében fogamzik meg az Ige /szó/a lélekben, - de az istengyermeket megszülni már szenvedés. Azért szükséges a gyakorlati útmutatás, hogy a szülés biztonságosabb, és könnyebb legyen.
Ezért mondtam:
Én vagyok az út, tanom megvalósításának a módszere.
Én az élő Ige /SZÓ/ vagyok, az egész Univerzumban azonos igazság is.
Az Én példám szerint a legegyszerűbb, a legbiztonságosabb, és a legjobb az Ige /szavam/ által megvalósított élet is.
Ti utánam jöttök-e már mindenben? Vagy még a saját akaratotokat követitek? Őszintén válaszoljatok magatoknak!
Érteni, érezni, magatokévá tenni és megvalósítani: ezek az Ige /szavak/ érlelésének nagyobb lépcsőfokai. Aki ezeken túllép, az már a szeretet lépcsőfokain jár. Itt jár már legtöbb gyermekem.
Ti elértétek-e már a tiszta szeretet legalsó lépcsőfokát?
Mindenki megtisztul, aki alázatos szeretettel átereszti magán az Igét /szavaimat/, és lelkét azonosítja mennyei Atyja örök igazságaival.
Az Ige /szavaim/ ismerete és élése maga a teljes világosság. A világosság pedig elűzi a sötétséget és a lélek sötét foltjait is, ha kérdéseimre adott őszinte válaszaitokkal mindennap újra fényembe merítitek lelketeket.
Merüljetek mélyen magatokba, és erélyesen űzzetek ki lelketekből minden szeretetellenes rosszat: negatív gondolatot, érzést, akaratot; a közönyt, lustaságot, maradiságot, rossz megszokásokat; a nagyravágyást, önzést, különválást, büszkeséget, gőgöt, - szeretetetek lehűtőit. Tegyétek ezeket az erőelvonó dolgokat a magatok előtt ásott gödörbe, és temessétek el. Utána gondjaitoktól megkönnyebbülve, tiszta lélekkel és jóakarattal álljatok elém. Ha ezeket kellő gondolaterővel, kétirányú szeretettel, és határozott szeretetakarattal megcselekszitek, tiszta szívből mondjátok:
A tied vagyok Jézusom!
Ha most még nem is vagytok tökéletesen tiszták, lélektisztító jóakaratotokat elfogadom, és megengedem, hogy belém merüljetek, egyesüljetek velem, és megpihenjetek bennem. Egy kevés idő eltelte után magatokra öltitek megpihent testeteket, és újult erővel mehettek harcba.
Megerősödve, már könnyebben legyőzitek a nehézségeket.
Aki szüntelenül hozzám kapcsolódik, az egyre jobban át tudja venni az Én látásmódomat, gondolataimat, mindig nyugodt és megfontolt beszédemet, a szenvedőkkel szüntelenül együtt érző érzéseimet, a folyton jót teremtő akaratomat, és az Én kezem cselekszik az ő kezén át. Ti mennyi időre tudtok naponta újrateremtő erőmhöz kapcsolódni?
Ha gyakoroljátok a hozzám kapcsolódást, megkérdezhetitek: mivel vonzzátok magatokhoz védőpalástotokat?
- A kétirányú, de egylényegű, tiszta, érdekmentes Isten és testvér-szeretettel,
- a szelíd, minden terhet elviselő alázattal,
- a tiszta, önzetlen, jóakaratú, hozzám kapcsolódó szeretetakarattal,
- az ártatlan, megértő, jóindulatú türelemmel, - az önfeláldozó áldozatkészséggel,
- hiú, érzéki énetek kiirtásával, és
- akaratos engedetlenségetek porrá őrlésével.
De amíg ragaszkodtok érzéki emberi énetekhez, addig összes emberi hibáitokhoz is ragaszkodtok, mert ezek emberi énetekben gyökereznek. Vigyázat! Emberi énetek pedig az ellenben gyökerezik!
Ti kiszakítottátok-e már vágyaitokat belőle? Vizsgáljátok meg, milyen ideáljaitok vannak. Egyetlen földi ideál sem állhat énelém, - érzéki énetek a legkevésbé!
Tudtok-e már új világot, mennyet teremteni magatokban,
- telve a béketűrés, az alázat, a szeretet gyönyörűséges virágaival?
Csak magatokat tudjátok fenntartani Szeretetemből? Az egész Földet körülölelő Szeretet-lángunkhoz tudtok-e már hozzáadni saját szeretetetekből? Vagy még egyre csak kértek minket, és a mi szeretetlángunk kiárasztásáért könyörögtök?
Hálatelt szívvel tőlem fogadjátok-e szenvedéseiteket? Akik ezt teszik, azoknak elveszek szenvedéseikből. Ha szenvedéseiteket mindig lelketek foltjaira teszitek, rövid idő alatt hófehérre marják a sötét részeket, s ezáltal kevésbé fáj a foltcsiszolás.
Az igazán béketűrő minden rádobott követ porrá omlaszt. Ezzel nemcsak a sértést szüntette meg, hanem a kődobálót is feloldozta, eltüntette a bűnjelet, a sértést azonnal megbocsátotta, s ezzel a sorsnak sincs követelni valója.
Ezzel szemben, ha a belétek szúrt tüskét nem bocsátjátok meg, ezzel magatokban tartjátok. Pedig titeket szúr az, nem a sértőt! Ellenőrizzétek, hány tüskét őriztek szívetekben? Sürgősen szedegessétek ki, és égessétek el a tüskéket, hogy örökre megszabaduljatok a szúrásuktól.
Ha valakiről rosszat gondoltok, ezzel rontjátok az ő lelkierejét.
De aki másról jót tételez fel, az ezzel a gondolaterővel erősíti őt.
Ti gondoltok-e még valakiről rosszat? Minden rossz gondolat egy-egy vas szál az ő ketrecéhez, amelybe bezárjátok őt. Azért rossz a rossz, mert szüntelenül irgalmas szeretetakaratom ellen dolgozik. De minden együttmunkálkodás velem, a tiszta Szeretettel, a legnagyobb jó az életben.
Segítsétek a gyengébbeket kéréssel, fohásszal, imával, a tiszta szeretet rásugároztatásával. Olyanok ezek a jóakaratú segítségek, mintha egy kókadozó virágot minden nap újra hozzám kötnétek szeretetetek aranyfonalával. Kérésetek - miként kötésetek is - laza legyen. Ne a ti akaratotokat erőltessétek rá, hanem bízzátok rám: azt adjak testvéreteknek, ami legjobban hasznára válik.
Ha látom, hogy minden erőtőkkel dolgoztok szeretetakaratotok megerősítésén, én külön erőt adok hozzá!
Ti engem akartok-e már megvalósítani?
Nincsen elhagyott lélek! Ezt csak a magát különlegesnek képzelő, jutalomra éhes lélek érezheti.
Ti egyedül érzitek-e néha magatokat?
Aki tőlem kér, az mindenkor kap is kegyelemből: békességet, nyugalmat, erőt, türelmet, együtt érző részvétet, fájdalomátvállalást, könyörületet. De mindenkor nektek kell előbb szeretetakaratra szert tenni. Aki üres szívvel kér, követelődzik, azt én nem hallom. Én csak a szeretetre és fájdalomra válaszolok.
Ti szüntelenül kértek-e tőlem ?
Társultok-e az én ragyogó tüzes szeretetemhez tiszta szeretettel?
Anyagi dolgok, vagy földi tudás kérésére az ellen válaszol. De a szeretetkiárasztás, vagy az énérettem vállalt fájdalom elől menekül, mert egyiket sem bírja elviselni.
- Ti szeretetet árasztotok-e ki szüntelenül?
- Át tudtok-e venni mástól szenvedést?
- Én mindig engedélyezem, amit akartok,
- amit nagyon akartok, azt segítem is.
- De ha célotokért mindent feláldoztok, a célt közelebb viszem hozzátok.
Feláldoztátok-e már a magatok kis világát énérettem?
Ha bárhova mentek, tudtok-e ajándékot küldeni magatok előtt? Imát, fohászt, szeretetet, hogy megszenteljem azt a hajlékot jelenlétemmel, szeretetemmel, megtisztíttassam szolgáimmal, és sok tiszta lelket, sok jó tanulót irányítsak oda a hangulat emelésére, erősítésére. Ti pedig oly meghatottan, halkan, szerényen lépjetek be oda, mintha templomba mennétek, mert én már ott vagyok.
De a hozzátok betért vendéget is tiszteljétek meg minden eszközzel: olyan erős, tiszta szeretetet kapjon, amit sehol másutt nem kapott, mert lehet, hogy én küldtem őt hozzátok valamelyik gyermekemmel, vagy én is vele megyek, s mind a ketten vizsgáztok énelőttem.
Csak egy tiszta lélek vonz engem magához olyan közel, hogy beleköltözhetem. Ilyenkor lelketek együtt rezeg az én Szentlelkemmel, és nagy világosságban, és szeretettüzemben részesültök. Ez a kegyelemből kapott élmény szavakkal közölhetetlen. Ezt csak az érezheti, aki kapja a szellemi ajándékot. Ilyenkor az én szememmel láttok, s bármit megmutatok nektek, amit kíváncsiság nélkül, valódi tudásszomjból tudni akartok. De ez az élmény nem azt jelenti, hogy tisztának találtam lelketeket!
Csak azt akarjátok pontosan, szépen, tisztán végrehajtani, amit én adok minden nap elétek. Mindig hallgassatok sugalmazásaimra!
A ti akaratotok mindig megegyezik-e az én akaratommal? Ha nem, keressétek meg magatokban az eltérítő okokat!
Az enyémmel ellenkező akarat a halált hordozza magában.
Én nem elégszem meg a fejből való tanulással, mert olyanok ezek, mint a fövenyre írott szavak: az idő tengerének hullámai hamar elmossák azokat.
Még az emberi szívvel való tanulás is kevés, mert ezt is eltörölheti egy nagy élmény. De az Igére /szavaimra/ éhes lélekbe felszívott, és a sok gyakorlat által jól beidegzett szó mindörökre megmarad, mert a tiszta Ige /SZÓ/ által teremtett örökkévaló lélekbe íródik. Testetek levetése után mindenre emlékezni fogtok.
Áldásom kíséri azt, aki szeretettel gyűjti, és átölelve tartja Igéimet /szavaimat/ szívében. Ezt az érzést a mennyei gyönyör rezgései kísérik.
Te gyönyörködsz-e a tiszta Igazságban, Igéimben?
A lenge szellőnél is finomabb, de az orkánnál is gyorsabb, és a legerősebb bombánál is nagyobb erejű jelen-pillanat mindenkinek a birtokában van! Ezt akarjátok minden erőtökkel, tiszta szeretettel, pozitívan, hibamentesen felhasználni!
Egész életetekben csak a mindenkori jelen-pillanat van birtokotokban.
Ti ki tudjátok-e bányászni a jelen-pillanatban adott akaratomat? Aki ki tudja használni, abban a gyorsan tovatűnő jelen-pillanat végtelenné válik.
Ellen tudtok-e állni az élet ellenségének, a jelen-pillanatok milliárdjait felfaló ellennek?
Vagy a feleslegesen elmúló idővel együtt az életeteket is az ellennek adtátok?
Mindenki minden gondolatában, érzésében, és cselekedetében szüntelenül keresse lelke sötétítő foltjait! Csak az nem találja meg őket, aki nem is keresi!
Te keresed-e hibáidat szüntelenül? Minél többször, és őszintébben keresed, annál többet találsz! Ne félj tőle! Éppen az különböztet meg téged az átlagembertől, hogy örülni tudsz minden megtalált hibádnak!
Mert az ismert ellenséggel könnyebben, és gyorsabban végzel.
Figyeljétek testi-lelki fájdalmaitokat! Azok is lelki hibáitokról, foltjaitokról árulkodnak. Kövessétek nyomon, és ti is sok mindenre rájöttök.
Néhány példát mondok: Gondoltatok-e már arra, hogy a rosszul halló ember miért nyugodtabb másoknál? Azért, mert már lemondott kíváncsisága kielégítéséről. Aki rosszul lát, annak belső, szellemi látását fejlesztem. A könnyelműen futkározókat lábfájással akadályozom meg abban, hogy akaratomon kívül ugrándozzanak. A karok fájásával, vagy más makacs betegséggel akaraterőtöket fejlesztem. Az arcfájós nem akar kellő alázattal megjelenni előttem, ellenkezik akaratommal, pedig mint érett lélek az én szolgálatomat vállalta.
Figyeljétek meg mit gondoltok és mondotok?
Azt-e, amit én sugalmazok, s amely mindig teljes világosság, alázat és tiszta szeretet?
Azt-e, amit az ellen sugalmaz, amely mindig csupa elégedetlenség, hitetlenség, bizalmatlanság és gyűlölködés? Azt-e, amit földi, érzéki énetek sugalmaz az ellen befolyására: a nagyravágyás, a különválás tőlem és testvéreitektől, földi tudományotok, okosságotok, gazdagságotok vagy rangotok dicsőítése?
A mások iránti gondolataitok, szavaitok vagy táplálék, vagy méreg. Ti melyiket akarjátok kiárasztani?
Figyeljétek meg mi miatt sértődtök meg!
Ott még áthatolhatatlan, sötét, kőkemény folt van lelketeken. A rátok dobott kőkemény sértés ezen megütközött, azért fáj. A tiszta lélek már semmiféle sértésre nem érzékeny, minden pontja sértés nélkül áthatolható. Ugyanis a megtisztult lélek azért változott fénylővé, mert teljesen anyagtalanná, testetlenné változott, s ezáltal rezgése is sokkal sűrűbb lett. Ez a titka az áthatolhatóságának.
Most pedig foglalkozzunk többet az ellen dolgaival.
Az ellen elsősorban azt sugalmazza nektek, hogy ésszel bíráljátok felül Igémet /szavamat/ - vagyis ne higgyetek nekem.
Ezt igen könnyű ellenőrizni, mert Igéim /szavaim/ mennyei igazságainak hallatára lelketek úgy ugrándozik örömében, mint egy kis bárányka anyja mellett a mezőn. De ha ésszel bíráljátok ésszel felfoghatatlan Igéimet /szavaimat/, attól én mindig elszomorodok. Ha rám figyeltek, megérzitek bánatomat.
Másodsorban azt sugalmazza az ellen nektek, hogy ne vessétek minden reményeteket az Igébe /szavaimba/, ne bízzatok vakon bennem, nehogy pórul járjatok.
Hiszen az csak a távoli jövőbe lövött, Földön megvalósíthatatlan nyíl. Csak ígéret a földi valósággal szemben. Az Evangélium is csak egy valótlan örömhír.
A valóság a földi anyagvilágban van. Erre a sugalmazásra szüremlik be a lélekbe a világ szeretete. Ha ezután valaki jobban bízik anyagi javaiban mint énbennem, az ezzel máris az ellenben bízik énhelyettem.
Harmadsorban azt sugalmazza az ellen nektek, hogy ne engem és testvéreiteket szeressétek, mert ez elszegényedéshez vezet. Csak magatokat szeressétek, tirajtatok más nem segít!
Azt mondja, csak azokat szeressétek, akik titeket is szeretnek!
Ebből mi erényetek származna? De ha azok lelkébe adtok szeretetet akikben nincsen, ezzel olyat vittetek oda, ami őbennük nem termett!
Ez már teremtés! De ha ezt nem teszitek, szeretetben
elhidegültök: fukarrá, és gőgössé váltok.
Azután azt sugalmazza az ellen nektek, hogy kíméljétek testeteket! Csak heverésszetek, szórakozzatok, pazaroljátok az időt!
Úgymond csak egyszer éltek, élvezzétek az életet!
Azt sugalmazza még, hogy betegek, öregek, gyengék vagytok. Ne bízzatok senkiben, magatokban sem.
Ha ezt elhiszitek, valóban nem lehettek Isten-Atyátok gyermekeivé. Minden érett lelkű gyermekem fél lábbal már itt a Földön is az Örökkévalóságban van, mert lelke örökifjú marad.
Az ellen elkalandoztatja elméteket mindenféle világi dolog felé: személyes, családi, nemzeti és nemzetközi bajok, valamint a tudományok millió ága felé a napilapokban, rádióban, TV-ben. És ti bedőltök a jóknak ígérkező híreknek, amelyek csak kíváncsiságaitokat elégítik ki. Örültök az új filmeknek, amelyek egy-egy születés helyett jó belehelyezkedést kínálnak különféle életek végigélésébe. - Ezekkel azután az ellen a jelen-pillanatok millióit söpri el előletek, amelyek már nem szórakozásra, hanem lelketek tisztogatására, szeretetkiárasztásra, mások megsegítésére, lelkek megmentésére lettek adva a mai kegyelmi időkben.
Sokan azt kérdezik hol az ellen? Hátha nincs is, hiszen soha senki nem látta! Ezt ő folyton sugalmazza!
Én pedig azt mondom, az anyagban és testetekben van az ellen! Ha ezeknek hódoltok, az ellennek hódoltok.
Te is nagy nyomás alatt voltál az éjjel, amikor íráshoz felültél. Az ellen azt sugalmazta: annyira fulladsz, úgysem tudnál írni. Te elhitted ezt, és lefeküdtél. Pedig éppen akkor vagy legméltóbb a legnagyszerűbb tanításra, amikor a legterheltebben állsz elém. Miért? Mert önmagad feláldozása idején emberi éned megsemmisül.
Te az olvasó, fel tudod-e már végleg áldozni érzéki énedet?
A szégyen a legjobb hibaűző szer! Ezért oly kiváló minden nyílt bűnvallomás!
A lélek kiképzésének, megedzésének és megtisztításának: boldogság, pozitív életerő, és erős szeretetakarat jár a nyomában.
Hajoljatok meg minden ember előtt, és valódi szolgaként szolgáljátok őket a legalázatosabban. A legnagyobb türelemmel és szeretettel adjátok át nekik az örök élet, a tiszta boldogság tudását.
Ennek eléréséért már most szeressétek egymást, tűrjetek el mindent egymástól, nyeljetek le és őröljetek porrá minden sértő, rátok dobott követ, sebeiteket ne nyalogassátok se önmagatok, se mások előtt, - és semmiféle testi, világi dologhoz ne ragaszkodjatok! Éljétek a magatok egyszerű, megvonásokkal teli önmegtartóztató életét, és minden örömteliért és fájdalmasért adjatok hálát nekem. Minden fájdalom hamar elmúlik, de az általa szerzett öröm mindörökre megmarad.
Szívből meg tudjátok-e köszönni nekem testi-lelki fájdalmaitokat?
Kevesen tudják megvalósítani a Földön, - de a Mennyben már mindenki letette a maga akaratát és felvette az én akaratomat. Amit szívből mondott, tiszta lélekből óhajtott, szeretettel telített önzetlen imában kér tőlem valaki, én azt mindig engedem megvalósulni. A Mennyekben ezt mindenki tudja, ez a teremteni tudás, és a teremtő Ige /szó/ titka is.
Kész csoda az is, hogy az ember bármilyen távolra el tudja küldeni szeretetét. Az ember együttérzésében, segítőkészségében, áldozatkészségében, szolgálatkészségében, imájában, fohászában is a szeretet a végrehajtó erő. Vagyis ÉN A SZERETET vagyok minden mindenben: a teremtményekben, a gyümölcsökben és magvaikban, az emberek munkáiban, magvaikban és azok magvaikban, és valamennyi állatban és magvaikban is.
Ez a titka a szeretet végtelenségének.
Gondolataitok egész napon át körülöttem, és Igéim /szavaim/ körül forogjanak. Bármit gondoltok, mondotok, ami titeket összeköt velem és szellemi. vezetőitekkel, az jótékony hatással és felfokozott világosság-érzékeléssel hat rátok
Ti rám tudjátok-e már magatokat teljesen bízni?
Mindig mindent kérni kell! Soha ne úgy induljatok útnak, hogy úgyis segítek majd nektek, ha szükséges. Úgy induljatok erős fohászkodással, mint a csatába induló hősök, akik ellenségeik közé merészkednek! Mert az ellen egyre erőteljesebben dolgozik.
Ti kértek-e tőlem erőt, testvéreitek, vagy a ti munkálkodásaitokhoz?
Mielőtt bármit akartok csinálni, vagy valahová elindulni, adjatok egy kis világosságot a körülöttetek bolyongó lelkeknek, ilyen rövid mondókákkal: "Ne földi testvéreitekre figyeljetek, mert ők a testi, anyagi vágyaikkal szenvedésből szenvedésre vezetnek titeket.
Hallgassatok mennyei testvéreitekre. Ők a boldogság útját mutatják nektek, amelyen át a Mennybe juttok."
Őrizkedjetek rosszindulatú gondolatoktól, mert ezek tirátok hullanak vissza.
Minden gondolatotokkal Jézus-Atyánkhoz ragaszkodjatok, hogy folyton előre haladjatok. Imáitokban békességet kérjetek ellenségeiteknek, és magatoknak is.
Nehéz munka elkezdése előtt: Édes Jézus-Atyám adjál fokozott figyelmet, hogy meghalljam mennyei testvéreim tanácsait, de szenvedő testvéreim segélykéréseit is, hogy azonnal abba tudjam hagyni munkámat és oda siessek ahová a Szentlélek vezet.
Sok példabeszédemben elmondtam, én is mindig így cselekedtem.
Gyakran mondogassátok: Édes Jézusom légy velem
Mielőtt elmentek hazulról áldásomat kérjétek magatokra, szeretteitekre, otthonotokra, és ha visszatértetek adjatok hálát nekem.
Bizony még sok letenni való hibátok van.
Egyesek az elismerésért, a dicséretért, vagy anyagi jutalomért cselekednek. Pedig megmondottam: én vagyok az igazi jutalma mindenkinek, - a legtisztább Szeretet. A másik nagy fenségérzetében nem akar szolgálni. Ő irányítani akar. Uralkodni akar édes testvérein? Hol az ő alázata? Sohasem látott engem a kereszten?
Van aki azt gondolja, elegendő, ha csak ésszel szereti családját és üres szívvel imádkozik értük. Ez nem elég! Élő, tüzes szeretetet árasszál feléjük.
A másik ugyanilyen fontos: mindenkit szeressél, ne csak azt, akit te akarsz! Szüntelenül vizsgáljad szereteted erejét! Szereteted tüze nélkül hogyan változhatna meg hidegszívű testvéred? Csak a tűz olvasztja le szívéről a jeget. Vajon szerettek-e engem annyira, hogy egyetlen tanácsomat sem engeditek el a fületek mellett?
Óhajaim szigorú parancsként hangzanak-e szívetekben? Tanításaimat úgy őrzitek-e lelketekben, mintha a világ egyetlen óriáskincstárát őriznétek?
Vagy még egyenlő félként álltok szemben velem, és ésszel latolgatjátok, melyik falat ízlik nektek, és az édeseket kiválogatjátok magatoknak, a keserűeket pedig mások elé toljátok?
Vagy kiválasztottként emelvényre emelitek magatokat, mert úgy érzitek minden szeretet tinektek jár, másoknak pedig csak a szidás?
Vagy még önzően azt állítjátok, hogy én nem azt akarom, amit a testvéretek akar, hanem pontosan azt amit ti akartok?
Hát nem én tanítottalak-e mindnyájatokat?
Nem azonos szavak emlőin nevelkedtetek-e?
Nem egyformán szeretlek-e mindnyájatokat?
Ki az, aki minduntalan mások elé tolja magát? Mert ő szemben áll velem. De aki alázatosan hátul marad és meg van elégedve az utolsó hellyel is, csakhogy engem hallhasson, az kezemet fogja, mert én őmellette állok. Legsúlyosabb Igéim /szavaim/ az ő lelkébe folynak. A legédesebb szavak a felszínen folynak, s ezek után nyúltok legtöbben. A legkeserűbbek pedig legalul ömlenek.
Bizony sok szentté lett gyermekem maga verte testét, hogy hozzám hasonlítson! Ti pedig azt mondjátok: nincs szükség szenvedésre, s már egy tüskeszúrástól is eláll a lélegzetetek? Ha a saját lelketek tisztogatásához adott szenvedést sem bírjátok elviselni, akkor hogyan vállalhatnátok át testvéreitektől szenvedéseket? Pedig ez vállalt feladatotokhoz tartozik!
Ha a lélek megerősödik a kereszthordozástól, és megacélosodik a szenvedésektől, valamint alázatában porrá omlasztotta érzéki énjét, - már elveti a Föld minden édességét és egyre áldozathozóbbá, szenvedéstűrőbbé válik. Már nem menekül a keserű, a fájdalom, a szenvedés elől, és tud szenvedő testvérein segíteni.
Bizony a boldog állapot szenvedéssel kezdődik!
Az aranyból, ezüstből, rézből és vasból is óriási hőfokon égetik ki a salakot. A gyémánt is óriási nyomás alatt keményedik karcolhatatlanná. Az acél is csak a sok verés, feltüzesítés és lehűtés által lesz edzetté. A lélek pedig a sok fertőzésbe-mártózás által építi fel ellenálló rendszerét, s így lesz védetté bármiféle fertőzés ellen.
Vigyázzatok azért, hogy az ellen verése miatt nehogy kipattanjon valaki a többi ölelése közül, mert őt már a Mester sem illeszti őt vissza, ennyi melegítés, tömörítés, edzés után, és a földön kihűlt, megfeketedett darabot kidobja az ócskavas közé. Hej, pedig a többivel együtt milyen fényes kard lehetett volna kezemben! A Mester a hiányt egy másik helyen vert, tömörített, edzett darabbal pótolja.
A türelmetlennek, hirtelen haragúnak azt mondom: ha nem akarod, sohasem leszel türelmes! De ha haragod mérgét lenyeled, hamarosan türelmes leszel. Miért? Mert bizony a szervezetben vegyileg termelt méreg keserű mint az epe és hamar elmulasztja haragodat.
Olyan is van, aki még most ennyi tanítás után is szereti a földi tudományokat, a saját tudását még jobban és sokat beszél, mert hiú szegény. De ezt nem ismeri el, mert akkor le kellene mondania nagyratörő érzéki énjéről.
Ő még nem tudja azt, hogy a megvalósított Ige /SZÓ/ szavakkal kifejezhetetlen! Azt sem tudja, hogy én csak a teljesen kiürített lélek-edényt töltöm meg magammal. Amelyik tele van, abba semmit sem adhatok. Ha pedig saját tudását nem tudja letenni, mikor szereti Igéimet /szavaimat/ annyira, hogy eltűri érte a világ gúnyját és hozzátartozói verését?
Van olyan is, aki mindig másokat figyel és bírál. Pedig megmondottam, csak az találja meg saját hibáit, aki állandóan azt keresi!
Azután csak akkor lesz igazi bíró, ha majd odaát előttem áll. Akkor azonban csakis önmaga fölött ítélkezhet.
Egyik tenyeremen vérző szívemet tartom elétek, a másik tenyeremen érettetek reszkető lelkemet tartom elétek, a számból kijövő Ige /szavaim/ lángjával pedig szíveteket melengetem szeretetre, hogy szeressetek engem mindenek fölött, és testvéreiteket úgy mint önmagatokat, hiszen egymás mellé teremtett lélekparányaim vagytok.
Vagy még mindig el akartok különülni tőlem: az igazság
a szeretet, az élet forrásától?
Bizony még sok testi-lelki tüskét tartóztattok magatokban. Ragaszkodtok betegségeitekhez, pedig azok csak hitetlenségeitek, bizalmatlanságotok, szeretetben való elhidegülésetek, valamint erőtlenségetek és testhez, anyaghoz való ragaszkodásaitok miatt vannak. Ragaszkodtok földi rangotokhoz, tudásotokhoz, rossz megszokásaitokhoz, árnyékszerű érzéki énetekhez, a hibáitok levetése miatt adott földi léthez.
Úgy őrzitek a belétek lövött tüskéket, mintha soha nem akarnátok azokat megbocsátani! Büszkén őrzitek az ostoba emberölő versenyekért, vagy háborús gyilkosságokért kapott kitüntetéseket!
Vagy melyik család ne akarna még egy autót?
Melyik nemzet ne akarna még egy atombombát?
Hová meneteltek? A halálba?
Erkölcsi fertőtök gyógyíthatatlan betegségeket hozott!
Én pedig a szeretet-életet kínálom nektek.
Miért nem kell? Mert áldozathozatallal jár?
De hiszen sokkal több áldozatot hoztok szórakozásaitokért, - egy jó ételért, italért!
Odaát már késő a bánat, - ott a tiáltalatok a Földön termelt és elrejtett "gabonából" táplálkoztok. Ott csak az a szeretet-táplálék van, amit lelketekben megérleltetek. Ha van jóság lelketekben, ott boldogok lesztek. De ha csak rossz van lelketekben, életetek ott pokollá válik. Akinek az esze uralkodott testvérei felett földi életében, az odaát koldus lesz, mert ott ész nincsen. Ott a szeretet az egyedüli táplálék, és erő. Aki itt a Földön nem vetette el a szeretet magvát, ott csak konkolyt arathat. Aki a Földön mindvégig a test javára élt, ezzel úgy elsorvasztotta lelkét, hogy odaát csak annyi ereje lesz, mint egy magatehetetlen csecsemőnek.
De ha földi életében szigorúan megkövetelte volna magától a mindennapos áldozatot, lemondást, böjtölést, és sok jót cselekedett volna, odaát sok jóbarát üdvözölte volna virágokkal, szeretettel, és minden eszközzel segítenék őt
Mert az Isten és testvéreitek iránt érzett önzetlen, tiszta szeretet az uralkodó az egész Nagymindenségben. Ez a kétarcú szeretet minden! A szereteten kívül minden csak látszat, mulandóság, halál. A szeretet pedig él. Ő csak szolgálni, csak adni, csak szeretni akar.
Ez az Ő én vagyok.
Azt akarom, hogy mideneket megváltsak a szenvedéstől, s mindenkiben ÉN A SZERETET legyek a szolgálatkészség, az alázat, a megunhatatlan boldog élet örökkön-örökké.
Szeretetem addig nem nyugszik, amíg minden lélekben föl nem szítja a szeretet tüzét, amíg mindenkit meg nem tanít arra, hogyan kell ránevelnie magát olyan erős jóakaratra, hogy folyton szeretetet árasszon mindenki felé.
Gyermekeim alusznak a világosság megszerzéséig. De világosságukban már öntudatosan viszik keresztjüket, nem félnek a szenvedésektől, hanem lelkük sötét foltjait maratják velük. Mert tudják: csak tiszta lélekből jöhet önzetlen, szép tiszta szeretet. Csak a tiszta lélek válik áldozatkésszé, testvérei megmentőjévé.
A világosságot senki sem szerezheti meg önzetlen tárgyilagosság, és újabbkori Igéim /szavaim/ ismerete nélkül.
Alázat nincsen a teljes igazság megismerése nélkül:
az ember önmaga megismerése és
az én megismerésem,
a testvér-szeretet és
az Isten-szeretet nélkül.
Ebből pedig önként adódik a szeretetkiárasztás, a szolgálatkészség, és áldozatkészség.
Ugye mily egyszerűen kiviláglik ebből a három tételből is, hogy az embernek csak eddig volt vallásra szüksége, lelke kiképzése miatt. De ezután már semmiféle vallásra nem lesz szüksége, mert az Igazság birtokában vagytok. Az Igazság pedig a vallás fölött van, az Ige /szavam/ elvezet titeket a végtelen magasságokig.
Lássátok meg, hogy csak a keresztény vallásból kiszakadó száz másik vallást is a gőg szülte, mert nem akarnak a többséggel egyenrangúak lenni, mert különbnek képzelik magukat az ellen sugalmazására.
Bizony, régen még a jó és rossz közötti mezsgyén egyensúlyoztatok, s az ellen folyton körülöttetek ólálkodott, mert azt hitte, hamarosan a csapdájába estek. Nem nálam kerestétek a szabadságot, hanem csakis saját akaratotokban. Pedig a ti akaratotok csak akaratosság, és engedetlenség. Ez pedig a tőlem különválás oka.
Miért nem tudtok harcolni hibáitok ellen?
Mert érzéki éneteket babusgatjátok!
Sokszor, váratlanul durvák vagytok és mennyei gyermekeim elhagynak benneteket, az ellen csatlósai pedig azonnal ott teremnek! Ha ilyen példát mutattok, hogyan kövessenek titeket testvéreitek? Szeressétek őket! Ha marjátok: hátráltatjátok, ha szeretitek: előresegítitek őket!
Kerüljétek a keményszívűséget, a hiúságot, a türelmetlenséget. A gőg gyermekei ezek, durvaságotok alapjai.
Imáitokat is szeretet és segíteniakarás hassa át, hogy erőátadással gyógyításra alkalmasak legyenek!
Van-e szeretet imáitokban? Vagy csak üres szöveg az?
Ha elég erősek vagytok, részvétetekkel és együttérzésetekkel át is tudtok venni szenvedést testvéreitektől.
Ez már mennyei munkálkodás.
Erre igyekezzetek, ne a bírálgatásra
Bármely testi, anyagi dologgal vagytok összhangban, abban vagytok bűnösök.
Ha ráerőltetitek akaratotokat testvéreitekre, erőszakosságotokban vagytok bűnösök.
Az ártatlanok mindenkinek tiszteletben tartják a szabad akaratát. Sem gondolatot, sem érzést, sem akaratot nem ölnek. Ők megelégednek a szolgasággal, mint az én tiszta, szentekké vált gyermekeim a Mennyeimben.
Aki másokat kihasznál. abban még csak számító érdek van, nincsen benne önzetlen tiszta szeretet, - és a lemondást sem ismeri.
Aki testvéreinek hazudik, az ezzel elpusztítja mások hitét, bizalmát és szeretetét is lerontja, pedig ő csak saját érdekében beszél.
Gyengének érzitek magatokat valaminek az elvégzésére? Ez a legnagyobb bűn, hiszen Isten gyermekei vagytok. Bármilyen jó megteremtésének a lehetőségét elétek adtam. Csak kellő szeretetakarat, alázat, áldozatkészség és világosság kell Igéim /szavaim/ végrehajtásához.
Az akaratos nagyravágyás, a tőlem, és testvéreitől különvált érzéki én, az engedetlen gőg, a szeretet hiánya az oka minden bűnnek.
Hogyan éljünk édes Uram?
Megmondom. Minden reggel ébredéskor én legyek első gondolatotok; nagy szeretettel öleljetek át, és egész nap velem legyetek, velem gondolkozzatok, s az általam sugalmazott Igéimet /szavaimat/ valósítsátok meg.
- Velem cselekedjetek mindent.
- Velem érezzetek együtt szenvedő testvéreitekkel.
- Velem étkezzetek, Velem mosakodjatok.
- Velem vizsgáljátok napi cselekedeteiteket.
- Velem imádkozzatok, és Velem aludjatok.
Teljesítsétek minden szeretetóhajomat.
Ezekkel elkerülitek a Velem ellenkező dolgokat.
Életetek egyedüli célja az legyen, hogy az én szeretetemet kibányásszátok magatokból és szétsugározzátok magatok körül, - miként mennyei testvéreitek.
Se más személyre, se csodára ne várjatok!
Senkitől ne várjatok semmit! Mindent tőlem kérjetek!
Ha nem tudtok velem lenni, imádkozzatok akaratom megvalósításáért.
Aki lelkét megtisztította a gaztól, és egészen átadja a szenvedésnek, hogy felszántsa, s felajánlja nekem: lelke bűnbánata könnyeivel áztatott termőfölddé válik. Én a Magvető, sohasem késlekedem azt bevetni a legmagasztosabb Igém /szavaim/ magvaival, és a lelket máris csodás remegés járja át.
A ti szívetek mikor úszott könnyes érzékenységben? Lelketek mikor érezte, hogy elolvad a legnagyobb szeretetben, az áldozatkészségben, az áldozathozatalban?
Mindig alázatba merülj, mert az alázat alacsony ajtaján Igém /szavam/ kényelmesen befér, de a hiú, sértődékeny, nagyravágyó érzéki én nem fér be ottan! Az ellen is messze elkerüli az alázatos lelket!
Alázatodat éppen az ellenkezések próbálják meg. Van-e már elegendő alázatod? Ez egyike ama háromnak, amely nélkül nem emelkedhetsz a magasba.
Ne zárjál ki semmit, hogy itt, vagy ott nem lehetek veled. Én életed minden pillanatában szeretnék veled lenni. Ha akadályoztatva vagy, ennek okát kizárólag magadban keressed.
Ha szüntelenül odaadó vagy, alázatod illatkiárasztása távol tartja tőled a kísértőt.
Ha velem akartok tovább haladni, határoljátok el magatokat minden rossz gondolattól, szótól, érzéstől, és cselekedettől. Testvéred hibáit vagy rosszcselekedeteit ne pellengérezd ki, hanem rejtsd el magadban, és szívedben keress rá mentséget. Ezt cselekedjed mindenkivel, mert én is ezt teszem tiveletek. Hogy a felmentés még teljesebb legyen, testvéreid hibáiért magadban keress okot.
Minden esetben találsz is, hiszen testvéred a te éned kibővülése. Minél többen alkottok egy mennyei embert, annál tökéletesebb az! Azt csak egy tudatlan földi ember képzelheti, hogy egyedül teljes és tökéletes lehet.
Minél több megértéssel és szeretettel viseled el testvéreid hibáit, annál jobb példát mutatsz nekik.
Átköltözött testvéreitekkel együtt alkottok egyet ti is. Nem most és nem véletlenül alakult ez így, hanem már a teremtéskor egymás mellé, egymást kiegészíteni lettetek teremtve. Ezért mondtam olyan sokszor, és különös hangsúllyal, hogy szeressétek egymást. Ne a rosszat lássátok másokban, hanem édes testvéreteket. Isten gyermekét.
Éppen azt a hibát kell eltűrnötök testvéreitekben, ami tibennetek nincsen! Mert amelyik hiba tibennetek is megvan, azt nem is látjátok. Más hibáit nem javíthatjátok meg, mert az mindenkinek a saját lelkében van. Tehát nincs más lehetőség, mint eltűrni mások hibáit.
Ha valaki elfogadja hibáját testvérétől, az csak rézkrajcár a saját maga által megtalált hibája aranytallérjához viszonyítva.
Azért van ez így, mert a magatok által felfedezett hiba azonnal a szégyen pírjától ég. Ez az önkéntes, alázatos, hibaégető áldozati tűz, a tőlem származó Szent Szellem tüze. Azért tökéletes ez, mert ilyenkor mindig az én fényemhez hasonlítjátok magatokat, és még egy világosszürke lélek is feketének látja magát mellettem.
Ha a testvéretek által mondott igazságtalan bírálatot is kellő türelemmel és alázattal fogadjátok, ennek a jó példának óriási hatása van a körülöttetek lévő, testben, vagy szellem-világban élő, titeket figyelő testvéreitekre. A szótlanul, mindent eltűrő, vádolás nélküli szelíd magatartásotoktól vádlóitok is rövid idő alatt megjavulnak lelkiismeretük vádolásától.
Ezzel ellentétben, a tisztátalan lélek a mások által ráolvasott hibát többnyire úgy érzékeli, mintha egy vödör hideg vízzel leöntötték volna. Az ellen is azonnal azt súgja: ne hidd el! Bizonyságul magához hasonlít titeket. Őhozzá képest, valóban még egy sötétszürke lélek is fehérnek látszik! Ezért a hidegszívű lelkek a hideg zuhanytól úgy megmakacsolják magukat, hogy azért is képzelt tisztaságukban maradnak, amíg fel nem olvad szívük a szeretetem lángján.
Azt kérdezem tőled: Elhatároztad-e már, hogy örökre végeztél hiú, sértődékeny, nagyravágyó, anyag és test imádó, semmirevaló, lusta, engedetlen érzéki éneddel?
Velem akarsz-e lenni jóságod fizetségéül az alábecsülésben, megszégyenítésben, a meggyalázásban, a minden ütést némán eltűrő türelemben, az önfeláldozó fáradtságos szolgálatban, a gyötrelmes kereszthordozásban, az irtózatos korbácsolásban, a felfeszítésben?
Ne sajnáld emberi éned kiszenvedését!
Őt csak te alkottad az ellen segítségével, amikor tőlem különváltál. De amikor látszat-énedet feláldoztad, lelked máris visszatért hozzám, és ezzel egyszersmind egyesültél testvéreiddel is.
Érzed-e, hogy ezzel magad nyitottad ki a Mennyország kapuját önmagad előtt? Ó, mily boldog visszatérés! Ó, mily csodás egyesülés millió testvéreddel! Egyet alkotó szabad testvériség ez, szárnyaló öröm, végtelen boldogság ez, mert végtelen együtt érző szeretetben egyek vagytok velem.
Minden gyermekem feladata sokszoros. Gazdagodik, fejlődik, erősödik, tisztul, ellenállóvá válik. Sokakat követ, őt sokan követik, tanul, tanít, munkálkodik, teremt, szeretetben él, és ő maga is szeretetet áraszt ki szüntelenül már itt a Földön is. Hátha már most látnátok csupa szeretet mennybéli életeteket is!
Teremtő hatalmamat tirátok ruházom. Mindenki annyit használ fel belőle, amennyit szeretete által meg akar valósítani. Ebben nem állítottam fel semmiféle korlátozást.
Csak az ellen akarja a vezetői pálcát kivenni kezemből
De ti:
Higgyetek nekem szüntelenül!
Bízzatok bennem végtelenül, és
szeressetek engem örökkön-örökké, és mindenek felett,
mert én a tiszta Szeretet vagyok, a ti Atyátok.
Ezért vagytok ti is szeretet-lények. De földruhátokból ki kell mosni és kirostálni a szeretet-aranyatokat.
Erre a célra:
- Csak egyetlen út áll előttetek: az én utam, az áldozathozatal útja.
- Csak egyetlen cél lebegjen előttetek, hogy engem elérjetek, mert én az örökkön élő Ige /szó/ vagyok a teljes Igazság.
- Csak egyetlen tanulni és tennivalótok van: a szeretet kiárasztása.
Az örökélet titka ez. A szereteten kívül semmi sincs.
Azért kell lelketeket letisztogatni, és érzéki emberi éneteket letenni, hogy velem óriási munkát végezhessetek.
Hogy miként? Mindig az én akaratom szerint. Ha engedelmesen belesimultok tenyerembe: soha nem lesz több kérdésetek, mert mindet tudó Atyátok vezeti tiszta szeretettel minden gondolatotokat, érzéseteket és akaratotokat is.
Azt szeretném, ha már most nem gyermekeim írásai, hanem én magam, az élő Jézus Krisztus lennék előttetek éjjel-nappal, - és nem gyermekeimre, hanem közvetlenül rám hallgatnátok, és mindent tőlem kérdeznétek.
Ki jár jobban énvelem?
Az engedelmesebb, az alázatosabb, a türelmesebb, a tisztább, az ártatlanabb, a szeretőbb szívű és az áldozatkészebb.
Ó, ha tudnátok, hogy a könyörület az irgalmasság, az áldozatkészség mily nagy dolog a Mennyben, egyetlen ilyen alkalmat sem szalasztanátok el, hanem kérnétek tőlem új meg új lehetőséget, hogy megmutassátok mennyi szeretetetek van.
Az kapja meg először a védőruhát, aki elsőként feszíti keresztre érzéki énjét. Örök idők óta így van ez, mert amint az emberben lévő erőközpontok felgyújtása felfele halad, az irántam érzett szeretet tüze egyre magasabb hőfokot áraszt. Végül éntudatotokat leégeti lelketekről, s a tőlem elkülönült érzéki én levedlik róla mint valami kígyóbőr.
Nincs ennél magasztosabb pillanata a léleknek, mert a tőlem elkülönült érzéki én megszűnése lelketek újraegyesülését jelenti velem. Ennek eléréséért pedig nem csak vágyakozni, hanem szüntelenül tenni, javítani kell, és a lelket meg kell tisztítani, a tiszta szereteten kívül mindentől.
Maga a lélek mutatja meg alázatát, odaadását, tisztaságát: önmagát mások alá helyező alázata, önfeláldozó odaadása, bemocskolhatatlan tisztasága által. Életszalagján kitörölhetetlen jelek bizonyítják: keresztre feszítette érzéki énjét. Többé már meg nem sebezhető, lelke minden paránya sértetlenül áthatolható.
Aki kérdéseimre már a pozitív jó megcselekvésével válaszol, rálépett a titokzatos ösvényre, amelyen halandó nem járhat.
Mint hű szolga, mindenben követi Mesterét
Jézus Krisztust
Teremtőjét, Atyját,
az Örökkévaló Szeretetet. Ámen.