Bejelentés



Csillagszülött

MENÜ












NEMZETI JELKÉPEINK Tomory Zsuzsa A 2006 október 23.-i erkölcsi forradalom lejáratói az ott használt magyar jelképeket vették célba. Az egyik piros-fehér-zöld nemzeti lobogónk, melyet például gúnykormányunk felkent őrei erőszakkal és ütlegeléssel vettek el a ma már angol állampolgár, 60 éven felüli, valahai pesti srác kezéből. A másik nemzeti lobogónknak, az Árpád-sávos zászlónak létjogosultságát akarják ugyanezen háttérben bújkáló elemek megszüntetni, rágalomhadjáratot indítva ellene, s korunk legelrettentőbbnek szánt szavával akarják ellehetetleníteni: náci zászló, náci tűntetés, náci mozgalom mondják, s ezzel el akarván lehetetleníteni hazánkat, szent jelképeinkkel együtt. Ezzel kapcsolatban a világhálón az alanti tanulmányrészlet[1] a következőket tartalmazza, ami szerint a nyilas párt soha nem használta ősi lobogónkat: „A Horthy-rendszer bukásával, 1944 októberében német segítséggel hatalomra került hungaristák államcímere a koronás kiscímer volt, mely alá H betűt és nyilaskeresztet helyeztek. A nyilas tervekben szerepelt a nemzeti trikolór mellé kiteendő árpádsávos régi magyar nemzeti zászló rendszeresítése, de erre már nem került sor. Általánossá vált viszont az 1930-as évektől ismert nyilaskeresztes zászlók és lobogók használata. [...]” Fontos tehát, hogy tisztázzuk nemzeti ereklyéink kérdését nemcsak otthon – ahol e jelképeket századok óta kellett volna tanítani – de a külföldön is, ahol a jelenlegi kormány felkentjeinek kellett volna azonnal ezen felvilágosító munkát elvégezniük. Miután ez nem történt meg, s nem is történhet meg, ismerve a jelenlegi kormány magyarságtudatának és ismeretének mértékét, e munka hazánk gyermekeire vár, s szent kötelessége, bárhol éljenek is ezen a világon. Amint fent említettem, két nemzeti lobogónk van, a piros-fehér-zöld, melybe az 1956-os szabadságvágy kerek lukat vágott örök, szent emlékezésül, hogy a kommunizmus gyűlöletes jelképét eltávolíthassa. Eredetét általában az 1848-as eseményekkel és a francia forradalommal hozzák összeköttetésbe. Magyar előzményeinek tárgyalása elengedhetetlen, s később hozom. A fent említett Árpád-sávos zászlóval, illetve elődeivel kapcsolatban a floridai The Danubian Press Inc., ismeretterjesztő füzetének címoldalán szereplő zászlók nyújtanak némi támaszpontot. Az első a Kr.u. 200-800 között használt hun és székely zászlón kék alapon arany nap és ezüst újhold látható. Az újhold megjelenítése emlékeztethet arra, hogy – egy gyermekjátékunkban megmaradt adat szerint – a királyválasztás és felszentelés újhold idején történt: „Új hold, új király...” A Kr.u. 800 és 1000 közötti időszakban fehér alapon fekete, kiterjesztett szárnyú Turullal ékesített zászlót az Árpád-ház zászlajának nevezi e füzet. Kr.u. 1001-1200 közötti piros alapon fehér kettős kereszttel ellátott zászlót az első magyar királyság zászlajának nevezték. Kr. u. 1202-1711 között jelenik meg a ma Árpád-sávos. és szabadságharcok, forradalmak zászlajának nevezett lobogó, négy piros és három fehér csíkkal. Kr. u. 1307-1382 közötti magyar királysági zászló bal oldalán kék mezőben három arany liliom található, mellette a sávok, melyek száma megváltozott: négy piros és négy fehér csík van feltüntetve. Kr. u. 1382-1526-ig terjedő időben a magyar királyság zászlaja a mezőny bal felső és jobb alsó sarkában piros alapon fehér kettős kereszttel, majd három fehér sáv a jobb felső és bal alsó mezőnyben. Itt tehát megismétlődik az 1202-ben használt három fehér sáv. Ez az Árpád-sávos első lobogó és az első, kettős keresztes magyar királyi lobogó ötvözete. Utólsóként az 1848-as zászlóként tárgyalt piros-fehér-zöld zászlót hozza, azzal a megjegyzéssel, hogy Kossuth Lajos alkotása. Kárpátmedencei ősmagyar lakósságunk első zászlaja szerves összefüggésben volt környezetével, mint ahogyan nyelve is. Első jelképük a környezetükben található és tisztelt meggyfából készült megyer volt, melynek rúdja a Nap megtermékenyítő erejének jelképeként hímségi jelkép volt. A megyer felső vége gombban végződött, mely Napjelkép volt. Nőiségi jelképként gyöngyvirágot Magyar Ilona ősanyánk szent virágját kötötték hat keskeny szallaggal a megyerre. A szallagok lapja, lobogása ugyancsak nőiségi jelkép. A megyer tehát a hímség és nőiség egyesítőjeként életjelkép. A harmincas években beinduló magyar mozgalmak tanácsot kértek Magyar Adorjántól ezen ősi zászlóval kapcsolatban. E levél másolatának egy részét 1. sz. mellékletként alant közlöm itteni további magyarázat helyett. A megyer máig ismert vidékeinken, ahol gúny és közömbösség még ki nem irtotta emlékét is. A Hétsávos zászló kapcsolataival foglalkozik a Hét Vezér nevének kapcsolatai című tanulmányom, mely a Heraldika Kiadó Bp. gondozásában jelent meg. E tanulmányban kitérek a magyarság szemében szentnek tartott hetes szám lehető értelmezési pontjaira e tanulmány 2. sz. mellékletében. Zászlaink szoros kapcsolatban állnak címereink jelentésével, melyek kezdetben ugyancsak szerves összefüggésben vannak környezetükkel, s ezeket fejezik ki jelképesen. Erről bővebben írok a 3. sz. mellékletben. Ősi és Istent hordozó szent jelképeink őseink üzenetei éppen úgy, mint sírmellékleteink. Az első lelkünket bátorító, gondolatainkat az Élet szentségére irányító üzenetek. Sírmellékleteink ezen szentség életünkbe való beépítését, s az ott nyugvók hovatartozását mondja el jelképrendszerük segítségével. Tudom, nem kell egy magyart sem figyelmeztetni: szeressük és védjük őket. 1. sz. melléklet MAGYAR ADORJÁN LEVELEIBŐL A legősibb magyar bálvány vagy zászló, vagy ahogy őseink nevezték: ”istenfa” (az istenség jelképe, fája) egy meggyfa-bot volt. Ez lehetett fehér is mert szokták volt kérgét lehántani, de maradhatott kérgében is. A bot egyik végén a kivágott fiatal fácska tövéből képezett gömb, bunkó volt. Később ezen gömböt aranyból készítették. A bot a hímséget, férfit (hímtag) jelképezte. A magyarok a hímség, termékenyítő erő, az erő (energia), hatalom legfőbb jelképét a Napot, azaz a Napistent vagyis Magyart (Megyer, Magyarok Istene, Magor, Moger) ábrázolták ezen botjelképpel. Az ő jelképe volt az aranygömb is, mivel a nap valóban gömbalakú, amivel őseink teljesen tisztában voltak. Nálunk a gömb a termékenyítő magnak, a termő gyümölcsnek jelképe is volt. A Mag-er, Mak-ar, Mag-ar, Mag-or vagy Magy-ar név értelme: mag-erő azaz élet-erő, férfi-erő. Magnak a meggyfából készülő aranygombos bálványnak neve is megyer, magyar volt habár nevezték még gyombó, gyám és istenfa néven is. Magyar törzsbeli őseink tehát nem ”zászlót” tűztek ki hanem ”kitűzték a megyert”, ”felállították a magyart”. Ezen gömbfejű istenfa azután idővel a szobor Magyar Napistent ábrázolta. Ezen istenfára vagyis ezen hímségi jelképre ráalkalmazták azután a nőiség jelképeit s ezek a bálványt mintegy fenntartotta, gyámolította. Ősnyelvünkben gyám = bot, rúd, oszlop. (A magyar törzsnél a nőiség egyik legköltőibb jelképe volt a gyöngyvirág. Ez volt nálunk a Földistennőnek, azaz Magyar Napisten nejének, vagyis Tündér Ilonának jelképe. Ősnyelvünkben tündér = lány, szűz. Ilona azaz il-ona pedig = élet anya.) (Tündér Ilona azaz Szűz Ilona azonban mint Magyar Napisten neje a Magyar Ilona nevet veszi fel, ahogy őt a csallóközi nép máig is nevezi. Viselte még a Boldog Ilona, Boldogasszony, Boldoganya neveket is, csakhogy ”boldog” szavunk palóc eredetű, míg magyar őstörzsünk nyelvén jelentett boldogot is, amiértis tehát Magyar Ilona még Boldog Ilona jelentéssel is bírt.) Nőiségi jelkép volt azonban őseinknél minden lap, lapos dolog s így a szallag is, valamint a zászlólap is. A gyöngyvirág és az ezt a bálványra kötöző szallag is tehát nőiségi jelképek voltak. (Hogy miért és miképen volt a lap és szallag nőiségi jelkép, igen világosan megmagyarázhatom, de ez itten hosszadalmas volna.) A piros-fehér-zöld színek a magyarságnak ősidőkből származó szent nemzeti színei Magyar Napisten szent fájának a meggynek virága fehér, levele zöld, bogyója piros s ugyanígy van ez Tündér Ilona szent virágánál is, a gyöngyvirágnál.) Hogy miért voltak ezen színek a magyarság szent színei, szintén magyarázható de ez szintén hosszadalmas. Például a besenyők színei a fekete-kék-piros voltak, a kabarokéi a kék-piros, a kunoké a fehér-kék stb. Ezen ősi nemzeti azaz törzsei színek képezték a nemzeti lobogók eredetét, csakhogy a mi őstörzseinknél ezen színeknek még mély értelme volt, holott a későbbi ”nemzeti színek” már csak mondva csináltak. Eredetileg a megyeren vagy magyaron (vagy gyámon) három szallag volt: egy piros, egy fehér és egy zöld s ezek lecsüngő két-két vége hat szallagot képezett. (Lássad az 1. számú rajzot.) Ez idővel úgy egyszerűsödött, hogy egy háromszínű szallag köttetett a megyerre; majd ezen szallagból alakult ki a lobogó vagy zászló. A magyar törzs megyerére tehát gyöngyvirágcsokor volt piros, fehér és zöld szallagokkal felkötve, amiértis feltámadó nemzeti egyházunk zászlóját olyanra ajánlanám alakítani mint az 1. Vagy 2. rajz. Rúdja fehér volna, tetején aranygömbbel, aranygyöngyviráglevelekkel és ezüstszárakon csüngő, rezgő fehér üveggyöngyökkel. (Régi magyar süvegeken, kalapokon a gyöngyvirág rezgő gyöngyei igaz gyöngyökből képeztettek, amelyek vékony ezüstláncocskán csüngöttek.) A legegyszerűbb igaz-magyar lobogó pedig olyan lenne mint a 3. számú rajz. A kereszténységben a zászló vagy lobogó rudjának értelme, fontos jelképi mivolta feledésbe ment s a lobogó lett a lényeg s ma Ti is, de tévesen, ezt tartjátok egyedül lényegesnek s így a Nap képet is, amint azt a fényképen látom, a lobogó lapjára alkalmaztátok (holott őseink megyerén a napot annak aranygömbje jelképezte). Ősmagyar szimbolika szerint a Napot a zászlólapra alkalmazni teljesen helytelen mert hiszen nálunk a lobogó lapja nőnemű dolog a Nap pedig hímnemű! [1] História 2003/5-6 (Internet) DÖMÖTÖRFI TIBOR: A magyar címer és zászló útja 1867-1990 Forrás:http://www.magtudin.org/Nemzeti%20jelkepeink.htm










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!