Bejelentés



Csillagszülött

MENÜ










Táltos

  • Egy az Isten egy a Nemzet

  • Őseink hite! Táltos köszöntéssel szólítom az olvasókat: Áldás! Először is kezdjük egy ősi teremtésmondával: Egy csak ős-örök egünk, Ős-szellem ős-testben, Ős-test ős-szellemben. Osztatlanul örök nyugalom, Osztódottan töméntelen erő. Sohasem nyugvó, folyvást változó, ISTENEK bölcsője, Szellemek vasöntő kohója, Tenger szellem, Tenger anyag, Tengernyi teremtés, Mindent magában rejtő ŐS-IGE, Idők kezdetét megelőzően, Vajúdását váró terhes asszony, - Homlokán holddal ékes UKKÓ FÖLD-ISTEN anyánkban, Tüzek őrében, BOLDOGASSZONYUNK-ban, Naporcájú GÖNÜZ, ÉG-ISTEN atyánkban, Szellem-nősténnyé, szellem-hímmé, testesült. Legeslegelső hajnal hasadása volt az, A NAGY KERÉK meglódítása, Minden idők kezdete, A legelső moccanás. Ős-Ég hasadásból eszmélődött YOTENGRIT egy örök ősünk Hím részét nőstény ősrostjából alakítván, Széltét, hosszat, mélységet, magasságot, Létet, nem-létet, sötétséget, világosságot, Nyugalmat, nyughatatlanságot, különválasztván, Nőstény teremtő ISTENNÉ, Hím teremtő ISTENNÉ szellemtestesült. Naporcájú GÖNÜZ ÉG-ISTEN atyánk, Homlokán ékes holddal ékes, UKKÓ FÖLDISTEN anyánk, Együtt YOTENGRIT, ős-örök EGÜNK, Mozdulatlan nyugalomban. Külön-külön együtt teremtő ISTENEK, Soha nem csituló mozgásban, mint örvénybe csavarodó Két nagy VÍZÁRADAT, MINT FORGÓ SZÉLBE FORGÓ, Két zabolátlan szélvihar, (részlet Máté Imre: Yotengrit -Jámbor Jánostól való teremtés monda Barbacsi változata) (Rábaközi Tátosok szellemi hagyatéka) 8-9 ezer évvel ezelőtt az Eurázsiai pusztában élő népeknek egy gyökérről eredő hitrendszer kötötte össze. Az ember elképzeléseit, vágyait, amit az életben magának szeretett volna (halhatatlanság, legyőzhetetlenség, egészség, örökélet, siker, természetfeletti erő birtoklása) Ezt mind az Istenek jelképezték. Ez a hit mely élesen megkülönbözteti az égi világot az emberek földi világától. Ebben a világban az ember szorosan rá volt utalva embertársára, így kialakult egy szoros közösségi élet. Itt mindenki mindenkitől függött, s mindenkinek meg volt a helye és dolga a társadalmi rendszerezésen belül. A törzsfők, fejedelmek vezettek, az asszonyok gyereket neveltek, háztáji munkát végeztek, és ami a leg fontosabb a család nyugalmát és irányítását felügyelték, persze ezt mind úgy, hogy a férj azt higgye ő, viseli a süveget. A puszta népei híresek voltak bátorságukról, harci teljesítményükről. De mi is tette az embert ilyen elszánttá és kitartóvá? A hit. Rögtön az elején elemezzük a szót. A hit: amit leg belül mélyen hiszek. Vallás: amit kifele mutatok, megvallom a világnak, az embereknek, amit mélyen magamban hiszek. De, ki vagy mi volt a híd Isten és ember között? A táltos (régiesen: tátos) gyógyító, jós, tanácsadó, hagyományt őrző, tanító, egyfajta iduk (szent) ember. Aki erre a hivatásra született, valamilyen rendellenességgel jött e világra az biz a tátos volt. Lovas kultúrájú népek három részre tagolt világnézete - égi világ - földi világ - földalatti világ A három világ szoros kapcsolatban van egymással melyet egy hatalmas képzeletbeli fa kötött (köt) össze (világfa, életfa, tetejetlen fa). - égi világ: ahol a teremtő Ten él. Ten, vagy Tengri ez hun nyelven annyit jelent, mint végtelen ég, a mindenség (mai szóval Isten). Tengri szavunkat Kr.e. a második században jegyezték fel kínai krónikások. - földi világ: emberek, állatok, növények lakhelye. Eleink úgy tartották, mindennek van szelleme (lelke), növénynek, állatnak, embernek, köveknek, víznek, tűznek stb.... Fontosnak tartották fenntartani a harmóniát természetben pl.: ha kivágsz egy fát, ültess helyette. Ma is ezt kellene szem előtt tartani! - földalatti világ (alvilág): Ez nem a szó rossz érelmében van csak az alattunk lévő világot, jelképezi melynek kígyók, békák, bogarak, csúszó-mászók, sárkányok éltek. Az ősvallásban a kígyóknak, sárkányoknak nem volt negatív jelentésük, mint a keresztény felfogásban. Kígyó a föld tavaszi újjászületését, és magát az újjászületés lehetőségét jelképezte. Sárkány a földalatti világ tátos képességét és hatalmas erejét jelképezte. Térjünk vissza a világfára. Ennek a képzeletbeli fának "hét, vagy kilenc ága" van. Ezt a fát csak tátos, javas, regüs, garabonciás látta. De kik is voltak ezek az emberek? Ők nem szokványos módon születtek, különös ismertető jelekkel áldotta meg az ŐsTen. Különleges tulajdonságok erők birtokában voltak. A világfa kilenc ága: jobb és bal fele a világosság és a sötétség örök körforgása. A világ állandó körforgásban van, folytonosan örvénylik váltakozik, mint: éjszaka-nappal, világosság-sötétség, élet-halál, esős idő-száraz idő, évszakok, stb..... Az ősi hit jelképes értelmezése szerint a világfa kilenc ágán égi birodalmak helyezkednek el. A világfa jelképes felépítése a magyar ősvallásban: Jobb oldal legfelső ága: -9- a nap, a fény birodalma -8- napot jelképező mitikus tátos állat-ősök sólyom, sas, farkas, szarvas, ló, oroszlán, párduc, bika. -7- napot jelképező mitikus férfi: Ős-atya. -6- Dicső fejedelmeink vezéreink szellemei "lélekmadarai". -5- Megszületendő fejedelmek, vezérek, fő tátosok szellemei. -4- Dicső vitézeink szellemei. -3- Megszületendő vitézek szellemei. -2- Nép férfi őseinek szellemei" lélekmadarai". -1- Megszületendő férfiak szellemei. Baloldal legfelső ága: -9- Hold birodalma. -8- Holdat jelképező mitikus tátos állatok. -7- Holdat jelképező mitikus nő: Ős-anya. -6- Fejedelemasszonyaink, női fő tátosaink szellemei "lélekmadarai". -5- Megszületendő fejedelemasszonyaink, női fő tátosaink szellemei. -4- Hírneves asszonyaink szellemei, lélekmadarai. -3- Megszületendő hírneves asszonyaink szellemei. -2- Nép női őseinek szellemei, lélekmadarai. -1- Megszületendő nők szellemei. A világfa negyedik szintjétől az élet-halál-újjászületés állandó körforgásának szintjei helyezkednek el. Ezt az úgy nevezett világfát mássza meg a tátos mikor útra, kél az égiekhez esetleges kérdéseire, hogy választ kapjon tőlük. Egy képzeletbeli irányított égi utazás más szóval: révülés. Érdemes a szót elemezni mielőtt nekilátnánk megmagyarázni az értelmét. Révülés. Szótő rév, gondoljunk csak a révészekre, ők voltak, akik a folyó, vagy tó egyik partjáról átviszik a másikpartjára az embert. Egy átkelő, átsegítő állapot. Révület is ezt jelenti átkelni, átmenni egy másik világba. Ezt a révületet önmagában egyedül nehéz előidézni, kellenek segítők. Tátos segítői elsősorban a dob, doromb (földalatti utazás), tilinkó (égi utazás), különböző csörgő-zörgő hangszerek, de a pszihedélikus állapotot előidéző szerek is segítik ebben az utazásban. A dob. A tátos egyik leg alapvetőbb segítője. Már az elkészítése érdekes, mert nem elég az állatot elejteni és feldolgozni a bőrét, de különböző szakrális lépcsőket is be kell tartani. A dobkeret elkészítéséhez is ez szükséges, fa kiválasztása tulajdonság alapján, feldolgozása stb. A dobot felruházzák különleges tulajdonságokkal, s gyakran hasonlítják valamiféle állathoz, ami a tátos segítő állata, ez lehet ló, szarvas, bika. A dob folytonosan ismétlődő rezgése és hangja, ami a tátosnál a révülést segíti. Itt kell még megemlítenem a dob életre keltését, ugyanis a nedves, párás időben a dob bőre megereszkedik s a hő hatására, feszül. Parázs fölé tartva feszül meg a dob bőre. Az úgynevezett tátos dobot megetetik parázzsal, ez a párhuzam fellelhető a magyar népmesékben is. Maga a révült állapot eléréséhez nem elég csak a dob, a tátos személye kifinomult érzékeny világa is szükséges. A szertartások avatások során énekelt dalokat a tátos nem csak énekli de meg is éli. Tehát gyakran azt énekli, amit éppen tapasztal. Az idő multával, és a keresztény világ terjeszkedésével az ősi hitvilágunk háttérbe szorult, de soha nem szűnt meg. Bizonyos részei beleépültek a kereszténységbe, de nagyon nagy része a népi hagyományokba. Ezeket ma is őrizzük ( karacsány, kerecseny-karácsony, húsvét-termékenység ünnepe, májusfaállítás, Gyertya Szentelő Boldogasszony-Tűz szentelő Boldogasszony). Őrizzük meg ünnepeinket és az ezzel átitatott varázsát. Őrizzük meg nemzeti öntudatunkat, hogy az ünnepeknek és a népünknek adjunk még a jövőben esélyt a hosszú és tartalmas életre! forrás: Máté Imre: Yotengrit I-II Cey-Bert Róbert Gyula: Hun-Magyar Ősvallás
  • Ahol véget ér az út...

  • Táltos A magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, aki a természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá. Ez már születéskor megnyilvánult, mert jellel jött a világra. Ez a jel a fölösszámú csontban mutatkozott meg, mert a táltos foggal és tíznél több ujjal született. Már gyermekkorban eltért viselkedése az átlagtól: igen sokáig szopott, kevés szavú, csendes magaviseletű, szótlan, zárkózott, félrevonuló, sőt néha búskomor volt, de korához mérten rendkívül erős. A hetedik év jelentős volt az életében, addig ellophatták a fogát és akkor nem lett táltos képessége, vagy akkor eltűnt a szülői háztól, mert elvitték a táltosok, tehát táltossá lett. Néhol vizsgát kellett még tennie: Hajdú-Biharban fa "ágát-bogát", Nagyszalontán létrát kellett megmásznia. Sajátos volt a tápláléka: tejen, másodsorban tojáson élt. Mindent tudott, jövendölt, megmondta, hol van kincs a földben, jégesőt, vihart okozott és oszlatott, testét nem fogta golyó. Jellemző tevékenysége a viaskodás: a táltosok kerekek (vas és tüzes kerék), különböző színű lángok (kék és vörös), ellentétes színű csődörök (szürke és pej), leginkább pedig bikák (fekete, füstös és fehér szőke) alakjában viaskodtak. A viaskodás célja az időjárás eligazítása, jóra vagy rosszra fordítása. Előre tudták, hogy hol, mikor, milyen alakban és kivel kell megvívniuk. A táltosképzet a magyarság etnikus sajátossága és a pogány magyar hitvilág, a sámánizmus emléke. Táltos, Szkíta-magyar hit szimbólumok Ha megvizsgáljuk az ősi táltos, szkíta vagy magyar szokásokat, szimbólumokat ráismerhetünk máshol hallott hasonló szimbólumokra, legfőképp a Bibliából. Ez nem véletlen, mert a Biblia korában is a magyarok ősei jelentős (ha nem a legjelentősebb) tudással rendelkeztek. A vérszerződés, vagy a tűzönjárás amit pogány szokásnak tartanak a mai tudósok előképei a szentnek tartott .....keresztény ritusoknak is. Lássuk őket csokorba szedve (szerk.) 1. Turul monda. A szűztől való foganás megjelenése elsődlegesen nem római keresztény fogalom. Emese Istentől fogant egy Turul képében. Így született Álmos. Itt a szűz fogantatás elfogadott volt. 2. Szűzanya tisztelete. (Boldogasszony). Sumeroknál Baba néven a csángóknál később Babba Mária néven. Arvisurákban ő Kaltes Asszony = Ízisz Szófia = Nagyboldogasszony. 3. Keresztutak. Közepén világfa. A kereszt szimbóluma egy kör benne egy +. Azaz a Napban Krisztus. Ma már csak a kereszt van, aki korábban a Napból jött. 4. Vérszerződés. Ilyen volt az úrvacsora is a tanítványokkal. Bor = férfi elem (Nap), Kenyér = női elem (Hold). A vérszerződés ősi volt. 5. Feltámadás. A kiválasztott táltos három nap után feltámad. Jézus is. Előképe az ősi táltos vallás. 6. Beszéd a hegyen, dombon. Pl. Hegyi beszéd. Áldozatokat is ott hoztak. 7. Víz és a tűzkeresztség. Ilyen beavatás a szabír törzseknél volt. Krisztus hozza el a tűzkeresztséget. Nimród volt az első tűzimádó. 8. Tűz tisztelete. Az újszülött megkereszteléséig a gyermek mellett tűzet égettek, hogy óvja, védelmezze. Tűzönjárás, tűzugrás rítusa. Amikor a magyarság őshazájában Atiaszon élt, ekkor Anyahita volt a magyarság első fizikai-szellemi vezetője. Elsőször ő tanított a megváltásról és a megváltóról itt a Földön. Ennek köszönhetően különösen erős kapcsolat alakult ki a magyarságban az istenhittel szemben és a keresztény, Krisztus impulzussal összekötődött a magyarság. Ez lett az egyik alapvonása a magyaroknak. EGY istenhit és a Fiúban való hit, a Megváltóban, a Krisztusban való hit. A magyarok már Ataisz óta tudtak a sok ezer évvel későbbi Krisztus nagyon fontos inkarnációjáról, mint Megváltó inkarnációról. Erős lelki kapcsolat alakult ki bennük az Atyával és a Fiúval szemben. A magyar nép arkangyalával az tud összekapcsolódni aki ezeket az értékeket magában hordozza. Azt tekintették magyarnak, akik ezekkel a belső értékekkel rendelkeztek! A magyarság fogalom egy tudatállapotot és egy lelkiállapotot jelent. Nem a születés, nem a gének, nem a külsőségek, nem a szokások határozzák meg, hanem a saját belső világa. Ha valaki totálisan materialista, ateista, akkor erősen meggyengül az arkangyallal való tudatos kapcsolata, sok esetben meg is szakad. Hiába hiszi magáról azt, hogy magyar ember! Forrás : http://hunok.tar.hu Turáni átok A táltosok átka A legismertebb változat szerint amikor Szent István államvallássá tette a kereszténységet, az ősi vallás papjai, a táltosok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg Magyarország a római egyházat követi. Ez komoly különbség, hiszen ha csak 1000 évig tartott, akkor már felszabadultunk az átok alól, míg másik változat szerint még sokáig rajtunk Átok az őshazában A magyarok ősei, jóval azelőtt, hogy a hét vezér a Kárpát-medencébe vezette volna népét, árulást követtek el. Szent jóslatokat kaptak, melyekkel a nép sorsát kellett volna jobbra fordítaniuk. A jóslatokat azonban nem a közösség javára használták fel, ezzel örök átkot vontak nem csak magukra, de a leszármazottaikra is. Innen származhat az átok neve is: Turáni-alföld a neve az Irántól északra fekvő területeknek, ideértve a Kaszpi-tenger és az Aral-tó környékét, Turkesztán nyugati részét és a Kirgiz-sztyeppét is (Lásd még: Turán, Turanizmus). A vérszerződés megszegése Vajk egy „német” lányt, II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát vette feleségül, Géza fejedelem jóváhagyása nélkül. Amikor a fejedelem fülébe jutott, tanácskozást hívott össze. A tanács Vajk helyett Koppányt nevezte meg a hatalom örököseként. Vajk ezt nem fogadta el, és Géza halála után erőszakkal ragadta magához a hatalmat Koppánytól. Ezzel megszegte a vérszerződést, ami átkot jelentett magára és követőire. Ez az átok tehát addig van érvényben, amíg nem Árpád (ill. Géza) szellemében uralkodnak Magyarországon. A legendának ez a változata hasonlít a táltos-átokhoz, de a történelmi pontatlanságok miatt valószerűtlenül hangzik. http://gportal.hu/ Magyar hit és őstörténet. Táltossors a Magyar Birodalomban A Jó Szomszédság Törvénye Máté Imre nyomán A magyar tudatban igen lassan sorvadt mai minimumára az ősfilozófia, illetve a régi „magyar vallás”. A magyar kereszténység első három századát végigkísérték az ú.n. „Mágus-pörök”. Amit ma nem túl szerencsés gyűjtőnéven „sámán”-nak neveznek a médiák, azt akkor ”mágus”-nak, varázslónak nevezték. A magyar táltosokra II.András, majd IV.Béla idején járt rá leginkább a rúd. Ez a kor történelmünkben egy „europizálási fázis”, - ahogy ma mondhatnók -, de erős volt a német befolyás. Az „europizálás” akkor a jobbágy-nemes viszony kasztba merevítését, a hivatalostól eltérő minden nézet üldözését és a jobbágyság német típusú jogfosztottságát jelentette. A nemvagyonos nemesség, a köznemesség ezért látta szükségesnek – az Aranybulla kiadatása révén – jogait rendezni, stabilizálni. Az Andechs-Merániai házból való Gertrúddal nem csak léha urak érkeztek Magyarországra, hanem inkvizítorok is. Eme urak és inkvizítorok egyaránt, a Német Császárság permanens feudális anarchiájának erkölcsét hozták magukkal, más szóval nem ismertek törvényt, még a „ius asilii”-t sem tartották tiszteletben, a templomba menekült sérthetetlenségét. IV. Béla sem, ellentétben apjával, II Andrással. Az erős német befolyás vitte az országot a tatárjárás tragédiájába. Figyelemre méltó párhuzam, hogy a mohácsi tragédia háttérjelensége ugyancsak egy német királyné – Habsburg Mária! A Rába-közi tudók szerint Merániai Gertrúd és Habsburg Mária méltó utóda Bajor Gizellának. A „romlás” szerintük már vele kezdődött. Teuton János Legelviselhetetlenebbé a tatárjárás előtt és után vált a helyzet, amikor a magyarellenes és babonás IV. Ince pápa ügynöke, a dominikánus rend főnöke Teuton János, -akit a nép „A német” néven emlegetett csak -, kitúrta vezető pozícióikból a magyar főpapokat. Az inkvizíció magyarországi irányítójaként megszervezte a Militia Christi-t, az első ÁVH-t, először Esztergomban. Ennek elsődleges feladata a besúgás volt. Teuton János korábban II. Frigyes udvarában élt, Palermóban. Az ő nevéhez fűződik egy új inkvizíciós eljárás föltalálása, nevezetesen az, hogy a kiszemelt áldozatot „államellenes fölforgatás, izgatás” koholt vádjával fogták pörbe. Lombardiában emberek ezreit juttatta így máglyahalálra. Magyarországon is ezt vezette be, mivel Könyves Kálmán híres törvénye óta – mely szerint „ördögök és boszorkányok nincsenek” – lehetetlen lett volna bárkit is, az azokkal való cimborálás címén likvidálni. Jóval később lehetett csak, a „Habsburg kultúra” betörése után. Teuton János a „pogányok” üldözésével csak másodlagosan foglalkozott. Érdeklődését elsősorban az „eretnekek”, azok közül is a boszniai bogumilok üldözése kötötte le. A pápák is azok ellen szólították föl beavatkozásra a magyar királyokat. Akkor még Bosznia vitathatatlanul és stabilan a Magyar Birodalom része volt. Eretnekségre hivatkozva üldözte a magyar nyelvű könyveket, akkor is, ha a szöveg megfelelt az Egyház éppen érvényben lévő „irányvonalára”. Magyarra fordított evangéliumokat is égettek. Általában üldözték a magyar írásbeliséget, - és az írástudást is. / V.Cs. nyomán azt is sejthetjük, hogy miért?/ A „Mágus - pörökben” gyakran előforduló vád, hogy a táltos, harsány vagy igric, betűvetésre és régi mondákra oktatja a fiatalságot. A „pogány” hagyomány átmentése A tatárjárást követően gyakori vád: konspirálnak a tatárokkal. A nép tehát érintkezett velük. A hadakozásban meggyöngült országban még az inkvizíció súlyosbodása is bekövetkezett, újabb csapásként. Ezidőtájt határozták el a magyar táltosok, hogy mai szóval élve „belső emigrációba” vonulnak. Ettől kezdve kerülték a nyilvános föllépést, a „táltos-inasnak” szóban adták át a tudást, a „tudományt”, az ősi igazságot, s annak meg kölle azt tanúni! Kifelé megmaradtak javasnak és gyógyítottak ”Isten” nevében. A betegre bízták, hogy melyik, vagy milyen istenre gondol, a bölcsnek mindegy melyik szögre akasztja a subáját, alapon. A táltosok titkos szervezete behálózta az egész Magyar Birodalmat. Az összekötő szálak az egyes csoportok között a törökdúlás idején szakadtak szét. Elsorvadhatott sok sejt azért is, mert életét vesztette a „mester”, vagy az, akinek átadhatta a tudományt. A Rába-közben, azon belül a Hanságban, meg a Rába mocsaras lapályain a hagyomány átmentődött századunkig. A „Mágus-pörökben” nagy számmal szerepeltek Nyugat-magyarországi táltosok, Győr, Kapuvár, Szigetköz és Csallóköz falvaiból is. A Rába-közi „tudók” összetartottak, ismerték egymás gyöngéjét, erejét és kicserélték tapasztalataikat. A praktikus tudományok –mint a gyógyítás – mellett nagy súlyt helyezetek a „régi hit” hagyományainak ápolására. Legfontosabbnak a bölcselet megőrzését tartották, de a mondákat és a „törvényt” sem hanyagolták el. Utódaikat sokrétű szempontok alapján választották meg, teljesen függetlenül attól, hogy az alkalmasnak ítélt tanítvány rokonuk volt-e vagy sem, fiú-e, vagy lány. A „sámánok” nem csak utódokat szemeltek ki, hanem médiumnak alkalmas személyeket is, meg egy „második gárdát” melyet talán segítőnek, segédszemélyzetnek nevezhetnők. Ezektől, meg az „ördöngösségben” félúton megreked jelöltektől kiszivárgott egy s más. Ebből táplálkozott a néphit. A „sámán szerzet” feje a bácsa, olyan főtáltos-féle, elsősorban tanítómester, amint azt föltehetőleg kínai eredetű neve – bá-tzö – is jelzi. Tisztét az előd, a kaszaüllő és a kalapács átadásával továbbítja utódjának. Az üllőre jeleket farag, melyek révén a közösség vezetését illetően tanácsot ád néki. ”Megszabja az irányelvet” –mondhatnók mai megfogalmazásban. A „BÜÜN” – az ősi vallás – szubkultúrája mellett létezett egy manicheista eredetű szerzet is, a Rába-közi vándorborbélyok céhén belül, vagy annak álcázva. Ezek közt is voltak „sámánok”, akik a „BÜÜN” társaságnak is tagjai voltak. A vándorborbélyok a besenyőkkel kerültek a Rába-közbe, manicheista papok voltak. „Pogányságuk” a „cucurbita” eretnekségre vezethető vissza. Megnevezésük- „tökösök”- a tök latin nevéből ered, amit azért kaptak, mert a manicheistáknál – közelebbről a kunok és besenyők manicheizmusában – rituális szokás volta hívő férfiak fejének borotválása. A puritán manicheistáknál másutt is. A borotválás szokása az iszlámba is átkerült. Az iszlám mindenekelőtt a manicheizmust emésztette magába, például török-tatár közegben, még a manicheista kultúra virágzó központjában, Ujgurisztánban is. Jó Szomszédok Szabadsága Istennel való harmónia azonos a természetbe illeszkedéssel. Minden helyes, ami természetes. Természetes a vágy és a vágy oltása, az éhség és az éhség oltása, a szomj és a szomj oltása. Az ember cselekedeteinek, vágyainak, érdekeinek ott a határa, ahol valaki más cselekedeteinek, vágyainak, érdekeinek a határába ütközik. E világképben az ember nem a teremtés koronája, hanem a teremtmények egyike. Az ember azon túl azonban, hogy az állatok egyike, az istenek próbálkozása az alkotószellem megtestesítésére. Az északi táltos, akit az éghajlat könyörtelensége rákényszerített a lehetséges fokú tévedhetetlenségre, a természetben megfigyelt jelenségekből vonta le következtetéseit, azaz harmóniában maradhatott az istenekkel. Zord, váltakozó éghajlatú övezetekben minden egyén kreativitására szükség van. Ott végzetes tragédiákhoz vezethet és évezredekkel korábban még inkább azokhoz vezetett volna, ha bármelyik családtag belefojtja a szót a másikba, ha semmibe veszi azok megfigyeléseit, tapasztalatait, vagy parancsuralmi állapotok közepette érdektelenné teszi őket elgondolásai támogatásában. A „BÜÜN” mesterei ezt így fogalmazták meg: „ahol a nőket kizárják az élet alakításából, ott a társadalmat esze háromnegyedétől fosztják meg”. Szerintük a szolgaság már a családban kezdődik. Ahol szabadság van a családban, ott szabadság van a társadalomban is. A társadalom szabadságának másik alappillére a „Jó Szomszédság Törvénye”. A Jó Szomszédság Törvénye értelmében mindent szabad, ami nem árt „más”-nak. Ez magába foglalja az állat- és növényvilághoz való viszonyát is. A „más” tehát nem csak egy másik ember lehet! A BÜÜN vallás etikájában az élethez minden élőlénynek joga van, a „dúvadnak is”, a gaznak is. „Írmagostól semmi féle férget, semmi féle gazt nem szabad kiirtani, mert az is istenek gyereke, és nem tudhatjuk mi vele az „Egek szándóka”. A Jó Szomszédság Törvénye továbbá nem csak azt jelenti, hogy békésen húzom meg érdekeim határát szomszédaimmal, hanem azt is, hogy nem hagyom őket bajban. Az ős-európai, ős-uráli eszmerendszer kialakította a Jó Szomszédság Törvénye jegyében azt az etikát, amely a modern humanizmusban tört felszínre az európai ember lelkéből. A jó cselekedet, a jó cselekedet lehetőségének keresése a BÜÜN vallás híve számára út volt, a lelki és szellemi finomodás tökélyre vitelében, keresztény terminus technicus-szal, az üdvözüléshez. Az „üdvözülés”, a szentté válás a BÜÜN vallásban nem csak az ember érdeke, hanem az „Istenség”-é is. Még pedig azért, mert a gondolkodó és érző élőlények, tehát az állatok, köztük az ember és a növények is, életük folyamán gyarapítják, finomítják szellemkvantumukat. Matériát alakítanak vissza szellemanyaggá. Prev: A legősibb eurórópai hagyaték M.I. nyomán Next: A történelem egyszerűen megismétli önmagát G.L. nyomán forrás: http://okolonia.multiply.com/journal/item/23/23










    Ingyenes honlapkészítő
    Profi, üzleti honlapkészítő
    Hirdetés   10
    Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

    KÖSZÖNÖM NOÉMI!