Bejelentés



Csillagszülött

MENÜ








A Magyar Apostol Nemzetség vallása a Szkíta-magyar kereszténység

A Szkíta-magyar kereszténység alapelvei 1. Alaptételünk: aki a szkíta-magyar kereszténységet élesztgeti, az nem tesz mást, mint hogy Isten valódi, hamisítatlan Ó-Szövetségét egy fedél alá hozza oly sok hamisító évezred távolából Jézus valódi Új-Szövetségével annak a népnek értelmi keretei közt, akik elődeikben az ószövetségi kinyilatkoztatás egyedüli birtokosaiként történelmi feladatot és felelősséget is kaptak, s ennek a felelősségnek mind a mai napig hűen eleget is tettek és tesznek. Ezt a népet valaha HUN-GAR-nak, KÁLDEUS-nak, KOSITÁ-nak, később HUN-nak, aztán SZKÍTÁ-nak, PÁRTUS-nak, végül pedig ősnyelvi nevén MAGYAR-nak, a "MAG népének" ismerte meg a történelmi ember e világon. A szkíta-magyar kereszténység nem azonos a manicheizmussal, nem azonos sem a bogumil, sem a kathar, sem pedig a patarénus kereszténységgel. Ezeket a mozgalmakat, vallásokat testvéri alakulatoknak tartja, de mégsem azonosul velük teljes mértékben. A szkíta-magyar keresztények nem alkotnak egyházat, hanem közösséget, testvéri és szeretetközösséget alkotnak. Nem érdekel minket, hogy az állam elismer-e, vagy sem, támogat-e, vagy sem, ilyent nem is kérünk és nem is várunk el tőle, mivel ezzel az államformával, a köztársasággal semmilyen viszonyban nem állunk. Mivel mi magunk sem ismerjük el a ma Európában fennálló államformákat, nem kérjük ezektől sem, hogy elismerjenek minket, s felvegyenek az államilag elismert egyházak listájára. Nem kérünk ettől az államtól semmiféle anyagi támogatást sem, sőt ilyesmit el sem fogadunk tőle. Ennek ős-oka, hogy mi sem ismerjük el a mai Európában fennálló államiság létét, s különösen nem a Magyarországon létezőt. Mi a Szent-, másként Istenkirályság kereteiben élünk annak ellenére, hogy a körülöttünk folyó élet egy torz államformában és egy emberellenes alkotmány alapján törvénykezik. A Szent Magyar Királyságot ugyanis soha senki nem szüntette meg, s a Magyar Szent Korona írott és íratlan törvénytára, melyet mi Eszmének, vagy Tannak nevezünk, soha ki nem iktatódott a magyar életből. A népköztársasági, majd később a köztársasági forma kikiáltása még nem eredményezte a korábbi államforma, a Szent Magyar Királyság felszámolását, sőt megerősítette azt, mivel a törvénytelenség minden esetben életbe lépteti, aktiválja, megerősíti a törvényesség szükségszerűségét. Ezen elv alapján működik a világon minden törvényességi forma. Gondoljunk csak egy köztörvényes bűntényre, amely elkövetésének pillanatában, egy törvényes állami közegben azonnal aktívvá teszi a rendvédelmi intézkedéseket, s a tettes elfogása után automatikusan működésbe helyezi a törvénykezési apparátust. A szkíta-magyar kereszténység tanításának alapja a káldeus ős-kinyilatkoztatás, Szentirata a kusita nép ősirataiból és Jézus autentikus evangéliumából áll. A római egyház által kanonizált iratok hamisításoktól való megtisztításuk után, vagy az eredeti szövegek felbukkanásától kezdve szintén szentiratokká válhatnak, de addig a négy közül csak János írását javasoljuk olvasásra. Az egykori káldeus-szkíta vallás egyeneságú őse a Jézus által alapított kereszténységnek ószövetségi előzménye. Tehát az eredeti ószövetség a káldeus-szkíta vallás tanait tartalmazza. Ennek a vallási kontinuitásnak egyik mellékága a manicheus vallás, melyből aztán a középkori Európa nem zsidókeresztény vallás mozgalmai merítették tanaik nagy részét. A magyarság azonban ma ajándékként kapja vissza a lehetőséget ősvallásának felélesztésére, mely a legtisztább értelemben vett jézusi kereszténység. 2. A szkíta-magyar kereszténység semmilyen módon nem azonosítja magát a zsidókereszténységnek semmilyen ágával sem. A zsidókeresztény egyházak tanításaikat nem Jézusnak, a földre született Fény-Fiúnak tanaiból, hanem az ószövetségi zsidó-farizeus Saul rabbi teológiájából, az általa kidolgozott ún. "Theológia Paulina"-ból vezetik le. Saul (Pál) tanítása egyeneságú következménye a gyűlöletre épülő, soviniszta, materialista és ezek miatt automatikusan emberellenes zsidó vallásnak, ezért a szkíta-magyar kereszténység távol tartja magát mind a zsidó ószövetségi iratoktól, mind pedig Saul-Pál tanításától, melyeket nem az Élő Isten sugalmazásának, hanem a Személyes Gonosz sugalmazásának tart. Úgy tartjuk, hogy a zsidó farizeusi teológia alkalmatlan arra, hogy ezeket Jézus tanításával egybevessük. Mivel Saul-Pál ezt tette meg a római egyház tanításában, olyan rettenetes ellentmondások keletkeztek, mint a szűzen szülés megkérdőjelezése, valamint Jézus istenségének összeegyeztethetetlensége azzal, ami pl. Máté evangéliumában olvasható. Nevezetesen, hogy Jézus József test szerinti fia volt, hiszen a meghamisított evangélium rajta keresztül vezeti le Jézus családfáját egészen Ábrahámig. Így a római egyház és annak protestáns szektái, saját tanításukkal keverednek állandó, feloldhatatlan ellentmondásba. 3. A szkíta-magyar kereszténység történelmi és vallási hagyományainak tényei sokoldalúan bizonyítják, hogy Jézus és tanítványai nem voltak zsidók. (az áruló Júdás kivételével, aki viszont nem volt apostol!) Ezért visszautasítunk minden olyan tanítást, amely Jézust zsidóként állítja be, s amely Júdást, mint Isten "megváltó tervének" részét, azaz Isten akaratának megfelelő szentet, próbálja beállítani. Júdás Isten Fiának árulója volt, a zsidó nagytanács beépített embere, aki nem Isten, hanem zsidó vallási és politikai vezetők terveit hajtotta végre. 4. A szkíta-magyar kereszténység alapelvei közé tartozik, hogy a zsidó népet, s nemcsak a Jézus korabeli zsidóságot, semmilyen módon nem menti fel az istengyilkosság vádja alól. A zsidó vallási vezetők Pilátus udvarában nyíltan kimondták, hogy "Jézus vére rajtunk és fiainkon", s ezzel átkot mondtak minden utódaikra is. Ezért a szkíta-magyar kereszténység a zsidóságot nem Isten kiválasztott népének, hanem ön-átkozott népként definiálja. Ezzel magyarázza az emberi történelem során betöltött szerepüket is, melynek lényegére az anyagvilágban elért sikereik is egyértelműen rámutatnak, s a történelmi üldözöttség és az ellenük általánosan táplált gyűlölet, az ún. antisemitizmus mozgatórugója is ugyanez. Mindemellett a szkíta-magyar kereszténység elutasítja az antisemitizmusnak minden formáját és válfaját, mert az személy- és emberellenes, de antijúdaista felfogását nem rejti véka alá, elvet mindent, ami a zsidó vallással, a zsidók istenképével, vagy bármely zsidó gyökerű ideológiával áll kapcsolatban. Az embert, az egyént azonban semmilyen körülmények között nem veti el, mert minden ember személyes döntési szabadsággal rendelkezik élete rendje fölött, s emiatt az eredendő emberi pozitívumba vetett hitünket nem csorbíthatjuk. Az embert mindig személyes habitusa alapján kell megítélni! 5. A szkíta-magyar kereszténység elveti az Ószövetségi könyvek szentiratkénti olvasását, de nem tartja autentikusnak a ma Szentírásként kezelt négy evangéliumot sem, mert ezeket az idők során többször meghamisították, ezekbe betoldottak, kihúztak részeket belőlük. Máté és János evangéliumát azonban mégis kritikai megfontoltsággal olvasásra ajánlja, hiszen mindketten Jézus közvetlen tanítványai voltak, s írásaik tartalmazzák Jézus tanításának sok lényegi elemét. Főként a János-evangélium ilyen, melyet még a római kereszténység is, a három másiktól eltérő módon "gnosztikus"-nak nevez, ezzel jelezve, hogy ez nem a történelmi emberre, hanem az Isten-emberre koncentrálva, Jézus isteni eredetét hangsúlyozza. 6. A szkíta-magyar kereszténység kultikus gyakorlata nem tartalmaz áldozati jellegű részt. Tanításának lényege, hogy Jézus keresztre feszítését nem az Atyaisten akarataként, hanem politikai indíttatásból, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságként fogja fel. Az Életadó Mennyei Atya ugyanis maga a jóság és a szeretet, s nem lelheti örömét gyilkos áldozatokban, főként nem Fiának feláldozásában. Azt hirdetjük, hogy ez a gyilkosság azért történhetett meg, mert a zsidó nagytanács tagjai is szabad akarattal születtek és szabadon dönthettek a Fény-Fiú meggyilkolása, vagy tanításának elfogadása, azaz Isten és a sátán akaratának teljesítése mellett. Ugyanis, aki Isten akaratát teljesíti, az Isten gyermeke, és népe, aki a sátánét teljesíti az a sátáné. Emiatt a szkíta-magyar kereszténység nem tart olyan szertartásokat, amelyek Jézus kereszthalálának áldozati voltát emelik ki. Szeretetlakomákat, agapékat tart, amelyek - akár zárt templomokban, akár szent helyeken, a szabad természetben zajlanak, a magyar ember összetartozását hangsúlyozzák, vértestvérségünket domborítják ki Isten Szent Fiával, a Fény-Jézussal, aki a kenyérben és a borban személy szerint jelen van az Őt szeretők között, ahogy a földet művelő paraszt és a szőlősgazda is személyében van jelen az Isten által megszentelt termésben, melyért vérrel és verejtékkel dolgozott. A szkíta-magyar keresztény elfogadja Isten meghívását a szeretetlakomára, s hetente megismétli Jézus szeretetlakomáját az utolsó csütörtök estén, s leül Jézus asztalához, s Vele fogyasztja el a szeretetvacsorát, ahol Jézus eredeti tanítását hallgatja, arról beszélget, s emlékezik személyes isteni eredetére és feleleveníti emberi sorsában kapott, személyes küldetésének feladatait. A szkíta-magyar kereszténység ünnepnapja a szer-da, mert ennek neve is elárulja, hogy ez a szer tartásának ünnepe. 7. A szkíta-magyar kereszténység a magyar lelkű és magyar szellemű emberek vallása. Ez a vallás sohasem térít, de mindig tanít! Tanít életvitelével, a jézusi parancsok megélésével, tanít a közösséghez tartozók és a közösségen kívüliek iránti ingyenes szeretetével. Ez a vallás nem szít ellenségeskedést sehol, nem tör anyagi gyarapodásra, elveti a gazdagság öncélú változatait. A nemzetközi konzumban csak szükségletei szerint vesz részt, s ahol lehetséges, kizárólag a magyar szentföld terményeinek termelőit támogatja. Erkölcsi, azaz szellemi és lelki tisztaságra törekszik, de a testi tisztaságra is gondot fordít. A testi tisztaság alapja Isten első és legnagyobb szeretet-törvényének betartása: "Ne ölj!" 8. A szkíta-magyar keresztény mindennél jobban tiszteli az életet, s ezen belül az emberéletet, de nem riad vissza a harctól, ha Istene alkotásait, a jót, övéit, szeretteit, családját, elért eredményeit, hazáját, becsületét, vallási közösségeit kell megvédenie. Ha támadás éri, akkor az ennek következtében fellépő következmények nem az ő lelkét terhelik. Emellett a szkíta harci hagyományokat, az ellenséggel szembeni kegyelmet, a legyőzött iránti becsületes közeledést alapvetően mindig szem előtt tartja olyan ellenféllel szemben, aki ezeket az elveket maga is gyakorolja. A többivel szemben saját mércéje szerint bánik. Sohasem támad, de a védekezéshez mindenkor joga van, sőt kötelessége is ezt diktálja. S kufároknak az Isten templomában semmi helyük nincsen. A szkíta-magyar keresztény szemében az árulás és a becstelenség mindjárt a gyilkosság után következő súlyú bűn, ezért arra törekszik, hogy ezeknek ellent mondjon. Az árulóknak nincs joguk a közösség tagjaivá lenni! 9. Mivel a politikai élet a normális, mindennapi emberi élet szerves része, ezért nemhogy megtiltanánk, hanem egyenesen bíztatjuk őket, hogy a becsület hazafias oldalán vegyenek részt benne. Attól mindenkit óvunk azonban, hogy politikai pártoknak tagja legyen, hiszen a szkíta-magyar keresztény minden pártoskodás felett álló Szent Magyar Királyság híve. Társadalomképünk homlokegyenest ellenkezik mindenféle ma gyakorolt XX-XXI. századi politikai elképzeléssel, s különösképpen a neo-liberalizmusnak nevezett sátáni társadalomfelfogással és társadalomfilozófiával, mely egy önkiválasztott népi kisebbség hatalmának szekértolója. Ilyesmit nem támogathatunk, mert ezzel a sátáni világállam intézményeinek hatalmát támasztjuk alá. A magyar szellem elveti a parlamentáris demokrácia intézményeinek támogatását is, s ehelyett a vezető személyiség szükségességét hangsúlyozza: végeredményként királyt kívánunk, aki elrendezi a magyar politikai élet rendezetlenségeit, s aki fényt támaszt a sötétségben. Ha ilyen személy nem akad, akkor Boldogasszony Királyságát ismerjük el egyetlen államformaként. Más formátumokkal semmilyen módon nem működünk együtt, választásaikban nem veszünk részt, ezekkel kapcsolatos anyagok propagandáját nem terjesztjük! 10. A szkíta-magyar kereszténynek nincs eredendő ellenségképe addig, amíg azt erővel ki nem alakítják benne. Viszonyunk a magukat hamisan "keresztényeknek" nevező zsidókeresztény szektákkal kapcsolatban sem ellenséges, amíg ezek irányából ellenséges hangot nem tapasztalunk. A szkíta-magyar kereszténynek szabad bármikor bármilyen egyéb ún. "történelmi" keresztény egyház szertartásán részt venni, annak mindennemű gyakorlatából részt vállalni, hiszen ezeknek közelsége semmilyen mély hatással nem lehet életére, de kötelessége ezen egyházak híveinek felvilágosítása afelől, hogy ők nem Jézus keresztény tanításának követői. Ezt azonban nem indulattal, hanem szeretetből, a látás kitisztításának igényével teszi. A szkíta-magyar kereszténynek ugyanis kötelessége embertestvéreinek felvilágosítása az igazság felöl. Ezzel a magyar, Jézus tanításának tesz eleget, aki azt hirdette: "Az igazság szabaddá tesz titeket." Ez azonban azt is jelenti, hogy az igazság belenyugvó elhallgatása bűn! Ahol nem fogadnak be minket, onnan szó nélkül távozzunk, s még lábunkról is leverjük a város határában a város porát. 11. A szkíta-magyar keresztény azonban ellenségnek tekinti azokat az egyházalakulatokat, politikai organizációkat, melyek gyűlöletet szítanak, megalázzák az emberi lelket, törvénykezésük által nemzetgyilkosságot terveznek, népességünk számának csökkenését idézik elő, mert a mi kereszténységünk egy lelki fényjelenség, s a fény természete nem tűri a sötétség jelenlétét. A fény sosem gyűlöletből szünteti meg a sötétséget, hanem szükségszerűségből, mert ez a természete. A magyarnak is alaptermészetéből adódik a sötétség erői elleni fény-hadjárat. Aki Istent tükrözi a világba, az nem tűrhet el semmilyen sátáni eredetű hatalmat abban a szerves organizációban, amiben él, mert a gonosz sötét jellege szerint terjeszkedik a világban. Ez a terjeszkedés tűrhetetlen, ezért fegyverbe hívunk mindenkit, aki Isten hívének vallja magát, hogy harcoljon a sötétség hatalma ellen! Nemzetünk védangyala, Mihály arkangyal is harcos fellépést sürget a sátánnal szemben, s Boldogasszonyunk is a kígyó fején tapos, ezért nekünk is kötelességünk a terjeszkedő gonosszal szembeni erőteljes harcos fellépés. Szent Istvánunk is felvette a gonosszal a harcot, s László is legyőzte a sötétséget jelentő kunt. Ebben ne korlátozzanak bennünket semmilyen álkeresztény eszmék. A gonosz elleni harc minden formája szent ügye a szkíta-magyar kereszténységnek 12. S ne felejtsük a legfőbb parancsot, a szeretet parancsát. Azonban meg kell különböztetnünk a szeretetet a jóságtól, mert a jóság válogatás nélkül, mindenkivel és mindennel szemben megnyilvánul, a szeretet azonban időnként üt is. Szeretetünk alapvető tárgya minden aki/ami magyar. Az Isten azért küldött minket ennek a nemzetnek a tagjaként a világra, mert ebben a nemzetben kell kiteljesednünk, ezért ebben kell élnünk, ebben kell boldogulnunk. Ezért kell szeretned a másik magyart, s még akkor is, ha tévelygő, ha elesett, ha elvtelen, mert a TUDÁS NÉPÉNEK éppen ezekkel az emberi jelenségekkel van folyamatosan dolga. Angyalok közé nem küld Isten hittérítőket, a betegnek van szüksége gyógyítókra, a szerencsétlennek, az elesetteknek az erősekre, a békétleneknek a békítőkre, s a bűnösöknek a megbocsátókra. Magyar kozmoszunk teljességének nem csak a tökéletesek a tagjai, hanem a hiányosak is, ezért minden magyar keresztény kötelessége a segítségnyújtás és a tanítás. Ezt azonban az tudja elvégezni, aki maga is tanul, és figyelmét is iskolázza, hogy ható-terét mindig pontosan megtalálhassa. Forrás:http://www.fenyfa.eoldal.hu/






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!