Bejelentés



Csillagszülött

MENÜ










Hatsepszut Maatkaré

Családfa: Hatsepszut I.Tutmózisz és Jahmesz Nofertari leánya volt. Amikor I. Tutmózisz elhunyt, felmerült a probléma nincs fiú trónörökös. Nem mintha törvény tiltotta volna, hogy nő uralkodjék, mert a II. dinasztia idején még törvénybe is foglalták, hogy nő is uralkodhat, sőt uralkodott is, mivel a zavaros sorsú 12.-ik dinasztia utolsó uralkodója is nő volt Szobeknofru, és a IV.-ik dinasztia utolsó fáraója is nő volt Nitokrisz, vagyis nem Hatsepszut volt az első királynő. Amiért mégis ragaszkodtak a fiú trónörököshöz, az az országon belüli maat vagyis a megszokott rend megtartása végett történt. Mivel I. Tutmózisz nem volt monogám típus, az egyik köztiszteletben álló háremhölgyétől Mutnedzsmenttől született egy kisfia, akit II. Tutmózisznak kereszteltek és, hogy megerősítsék a trónon, hozzá adták féltestvéréhez Hatsepszuthoz, akik teljesen hagyományos módon kezdték el uralkodásukat. II. Tutmózisz háborúzott, csatázni járt, Hatsepszut pedig otthon nevelte kislányukat Nofrurét. II. Tutmózisz nem volt hosszú életű, pontosan nem tudni, hogy 1 vagy 3 év után-e, de eltávozott az élők sorából. A hálálnak körülményei nem tisztázottak, mivel a múmiáján fura dudorokat találtak, ez lehet vagy a pestis nyoma, vagy az elszúr balzsamozásé, de a rossz nyelvek szerint Hatsepszut saját maga végezte ki a férjét. Újfent probléma volt a fiú trónörökös hiánya. Mivel II. Tutmózisz is követte apja példáját és neki is voltak háremhölgyei, az egyik Ízisz nevű háremhölgytől született fiácskáját nevezték el III. Tutmózisznak, és hogy ő is megerősítség a trónon szintén hozzáadták féltestvéréhez, Nofruréhoz. Mivel a kis Tutmózisz túl fiatal volt, az anyukája Ízisz pedig igen jámbor teremtés volt az uralkodáshoz, felkérték Hatsepszut királynét, amíg a kis Tut fel nem nő, társrégensként uralkodjon mellette. Hatsepszut teljesen elbitorolta a trónt a mostohafiától. Először a szolgák közül emelte ki a közvetlen alattvalóit, mert tudta, hogy belőlük lesznek a legmegbízhatóbb emberei, mert amíg ő hatalmon van, addig nekik is jobb sorsuk lesz, később a nemeseket is a maga oldalára állította. Hatsepszut nem szeretett háborúzni, mindig csak annyi energiát fektetett a csatáiba, hogy a birodalma határait megvédje. Egyébként is gazdag területet mondhatott magáénak. Amikor egyéb luxus cikkek iránt felmerült az igény, megbízta az egyik szolgáját Neheszifet, hogy induljon útra kereskedő hajó karavánokkal Punt földjére, ez a mai Etióp-Eterier határa. A hajókat megpakolták mindenféle csecsebecsékkel, amiket a Punt király boldogan várt lányával és túlsúlyos feleségével. (így ábrázolták a családot). Az csecsebecsékért cserébe, vagy mert a biztonság kedvéért a csecsebecsék mögé Hatsepszut egy fegyveres kíséretet is csomagolt a hajóra, kaptak elefántcsontot, ébenfát, egzotikus állatokat és mindenféle értékes ajándékot. Így a kereskedő hajók gazdagon megrakodva tértek vissza, és így lassan kezdett megtelni Hatsepszut kincstára. Ennél fogva boldogan hódolhatott a szenvedélyének az építkezésnek. Hatsepszut imádott építkezni utakat épített, és a régi romos épületeket is igyekezett helyre hozni, hogy mély nyomokat hagyjon az utókor számára, és emlékezetessé tegye uralkodását. 22 év uralkodás (i.e.1479-1457) után csendesen visszavonult és átadta a trónt mostoha fiának III. Tutmózisznak, kinek közben a katonai pályáját egyengette. Halála körülményeit homály fedi, de 90%-ban állítható, hogy mostoha fia ölette meg. Hatsepszut jobb kezét, Szenmutot, akitől még egy második lánya is született, vélhetően Hatsepszut ölette meg, mivel annyira meg haragudott rá, mikor rájött, hogy Szenmut olyan sírt épített magának, ami benyúlt Hatsepszut gyásztemploma alá, más feltevések szerint, szintén III. Tutmózisz ölette meg őt is. A halotti templom
A templom két oldalán eredetileg Hatsepszut két hatalmas szobra állt, ma már csak szemben velünk a jobb oldalon látható. Ozírisz pózban férfiként ábrázolták, ezzel is a maat-ot akarta tükrözni a nép felé, hogy a megszokott rend nincs felborítva, azáltal, hogy ő nőként uralkodott. A jobb oldali oszlopsor mögött a túlvilágot ábrázolták, mint valami letűnt aranykort, de ebből már csak annyi látszik, hogy a madarakat próbálják befogni hálóval. A bal oldalon III. Tutmózisz látható Min a termékenység istenének társaságában. Az alsó rámpa két oldalát eredetileg 2 oroszlán őrizte, ahogyan a 46 lépcsőfokán feljutunk az első szintre a jobb oldalon lévő kis kápolna Anubisz kápolnája, a falakon III. Tutmózisz látható Anubisszal, a szép színes képek nagyon jó állapotban maradtak fenn. A jobb oldali oszlopsor mögött Hatsepszut királynő csodálatos fogantatása és születése látható, mivel úgy tartotta Maat istennő lánya, így el is nevezte magát Maatkarénak.
A bal oldali kápolna Hator a szerelem istennőjének kápolnája. Itt láthatunk Hator oszlopfőket, és a falakon Hatort ábrázolva először asszony alakban, majd tehén alakjában. Úgy tartották, hogy amikor kijön a sziklából, a tejével táplálja a holtakat. Míg általában a fáraók a különböző csatajeleneteiket örökítik meg a falakon, addig a bal oldali oszlopsor mögött Hatsepszut a Punt földi kereskedő karavánjainak hódításait hagyta az utókorra. A második rámpa szintén 46 lépcsőfokán feljutunk a II.-ik szintre, amiből eredetileg csak a rózsaszín gránit kapu maradt meg, de később helyreállították a szintet. Az oszlopok előtt Hatsepszut helyreállított néhány szobra látható, Ozirisz pózban, alsó és felső Egyiptom kettős koronájával. Az oszlopokat még III. Tutmózisz romboltatta le. Az oszlopsor mögött lévő falon a Völgy ünnepséget örökítették meg. Ahogy belépünk a kapun, a lezárt területek mögött szemben Amon Ré napisten tiszteletére álított szentély, balra Hatsepszut és III. Tut kápolnája, jobbra egy kis naptemplom található. Hatsepszut halotti templomának felépítése merőben különbözik a többi 18-ik disztiabeli fáraó halotti templomaitól, valószínűleg az építésze és jobb keze Szenmut, a templom mellett álló Menhuotep fáraó halotti templomának szerkezetét másolta le. Menhuotep fáraó halotti temploma is szintén ilyen két lépcsős szerkezetű volt a tetején egy kis piramissal. Hatsepszut terveiben is szerepelt a piramis a temploma tetejére, de később úgy döntöttek, a fölötte lévő szikla is piramist formáz.
Forrás: http://www.gportal.hu/gindex.php?pg=14734557
2007. június 28. Azonosították Hatsepszut királynő maradványait
Száz százalékos bizonyossággal azonosították Hatsepszut királynő földi maradványait - közölte szerdán Zahi Havasz, Egyiptom főrégésze. DNS-vizsgálattal és a királynő nevét viselő temetkezési edényben talált fog elemzésével sikerült azonosítani az i. e. 15. században élt és uralkodott híres királynő földi maradványait. Hatsepszut múmiáját a Királyok Völgyében találták meg 1903-ban, de száz évig senki sem gondolta, hogy az valóban az ő múmiája, és nem is szállították el a helyszínről. Csupán két hónappal ezelőtt kezdtek gyanakodni a szakemberek, és a Kairói Múzeumba vitték vizsgálatra a leletet. A szakemberek eleinte egy másik múmiára gyanakodtak, amely évtizedek óta a múzeum egyik becses darabja, bár erről jó ideje az volt a feltételezés, hogy Hatsepszut dajkájáé. Nő létére, Hatsepszut fáraónak nevezte magát és férfiruhát viselt. A 18. dinasztia uralkodójaként több hatalommal rendelkezett, mint Kleopátra vagy Nofertiti (Nofretete). Forrás: http://www.gondola.hu/hirek/44511
Illat a síron túlról Rekonstruálják Hatsepszut királynő 3500 éves parfümjét • 2009. március 19.
Hatsepszut királynő parfümjét kísérlik meg rekonstruálni a Bonni Egyetem kutatói. Az aprócska illatszeres üvegcsét az egyetem Egyiptomi Múzeumában őrzik. A 3500 éves flakonon az uralkodónő neve olvasható, ebből a kutatók arra következtetnek, hogy egykoron az üvegcse Hatsepszut tulajdonát képezte - olvasható a ScienceDaily című tudományos hírportálon. A flakont komputeres tomográfiának vetették alá, amely kimutatta az illatszer üledékét. A továbbiakban az egyetem farmakológusai vegyi elemzését tervezik elvégezni. "A munka várhatóan egy évet vesz igénybe, s eredményei alapján akár rekonstruálható lesz az illatszer 3500 évvel annak az asszonynak a halála után, akinek túlvilági ingóságai között rábukkantak az üvegcsére" - nyilatkozta Michael Höveler-Müller, a Bonni Egyetem Egyiptomi Múzeumának kurátora. Mint mondta, Hatsepszut hatalomvágyó nő volt. Régensként uralkodott mostohafia, III. Thotmesz helyett, aki gyermekként örökölte meg Egyiptom trónját, az interregnum azonban 20 évig tartott, s ezalatt az idő alatt sikeresen tartotta távol a hatalomtól a fiatal fáraót. "Hatsepszut parfümje is a hatalom kifejezője volt. Úgy véljük, hogy tömjén, az istenek illatszere volt az egyik fő komponense" - emelte ki Höveler-Müller. Közismert ugyanis, hogy Hatsepszut uralkodásának 8. évében kereskedelmi expedíciót indított Punt mesés birodalmába. Punt a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak ta-netjernek, azaz az isten országának is hívták, ahonnan mirhát és tömjént hoztak. Ezekre a vallási szertartásokhoz volt szükség, de a gyógyításban is alkalmazták. Hoztak aranyat, ezüstöt, fahéjat, gyantát, egzotikus állatokat, állatbőröket. "Az expedíció gyökerestől kiásott élő mirhafákat is hozott, amelyeket Hatsepszut utasítására halotti temploma mellett ültettek el" - tette hozzá Höveler-Müller. Hatsepszut Kr.e. 1457-ben hunyt el, múmiájának vizsgálata alapján 45 és 60 éves korban. Túlsúlyos volt, s számos betegségben szenvedett, így diabétesz, rák, csontritkulás és ízületi gyulladás kínozta. Feltehetően biztonsági szempontok miatt helyezték Hatsepszut királynőt szoptatós dajkájának sírkamrájába. Földi maradványait 2007-ben azonosították DNS-elemzés és csontvizsgálat alapján. Forrás: http://hvg.hu/Tudomany
/
Õsünk nem a hasára ütve nevezte el a számára oly fontossá váló állatövi csillagképeket.
Minden elnevezése valamilyen mitológiává váló eseményéhez kapcsolódik. Feltételeztük, hogy a Denderai zodiákus dombormûves csillagképe már legalább két kozmikus évet ábrázol, ami némileg kiterjeszti a Szfinx elméletének magyarázatát is. Az 50 ezer éves idõtávlat feloldása is csak feltételezett lehet, a mitológia ugyanolyan fejlõdése alapján, ahogy az a kultúrájukban változott. A csillagképek viszonylagos változatlansága objektív dolog, de a nevük változhatott. A fekvõ oroszlán sziluettjébe akár egy fekvõ párduc is behelyettesíthetõ, miként az õsi uralkodói jelképek között megtalálható a pettyes párduc kikészített bõrének a vállra terítésében a fõpapi tisztség, mely egy idõben a legfõbb hatalom képviselõjét (fáraó, fejedelem vagy király) jelentette a társadalomban. Miként a magyar honfoglaló vezérek között is a pettyes párducbõrt viselõ Árpád fejedelem volt a legfõbb hatalom ura, vezére. Megjegyezve, hogy a pettyes párduc õshazája az Etiópia melletti Dankália sivatag, melynek õshonos állatfaja, ezért sokkal régebbi jelképe az emberiségnek (néhány kozmikus évvel), mint maga az oroszlán. Az oroszlán névszó etimológiai képzõdésérõl már írtam. Megismételve a jelentése fordított szórendben: oroszlán = Hórusz-édesanyja, pontosabban a Napistenkirályok-õsanyja. A „lán” jelentése az õskorban a nõi mivoltot jelentette, mely sokkal késõbb, már a házasság intézményesítésével vált a leánygyermek fogalmává. Lényegében a semleges fogalmát is magában hordozza, miként a mitológiai Õsanya (Õslány) a világ szülõje (õsanyag), aki szûznemzéssel hozza létre a teremtõ õserõ Napfiát. A nemek szerinti megkülönböztetést jól jellemzi, hogy az egyiptomi nyelvben az õsanya az ATUM-RÉ fogalma szerint a semleges világmindenséget jelenti, addig a Rá = Napisten már a hím nemet (fáraó) jelöli. Ugyanígy a Ri = napisten feleségét hangzósítja meg, mely a magyar nyelvben máig is fennmaradt: rí = sír (fordított hangrendben rí-õs = Õsanya), miként a nõkre jobban jellemzõ volt a sírás (pld: a gyermekét sirató nõ). Jól érzékelhetõ, hogy a halottat sirató anyákról nevezõdött el maga a sír is, ahova a halottat temették. Annyira egybefüggõk ezek a nyelvészeti feltárásaim, hogy azon csodálkozom, eddig miért nem tudtuk, miért nem tanították nekünk? A sirató nõ a halott lelkének az útbaigazításával, egyben a holtak õrzõjeként is fennmaradt az egyik egyiptomi fáraónõ nevében: Hatsepszut = Hatsepsut; mely név etimológiája: hat = halott, hóttak-örzõjének rövidítése + sep = szép + sut = suta, mint az õzsuta, nõivarú személy. Egybeolvasva: Hatsepsut = Halottõrzõ-szép-suta (fiatal nõ). A Leo csillagképben a sok téves vélekedéssel ellentétben az õseink nem a harcias hímoroszlánt, a magura alakját idézték meg. Õk a sokkal emberibb, az oroszlán család legfõbb lényét, a domináns nõstényt és leányaiból álló falka mintájából a nõnemû állat szent védõhitét mintázták meg. Majd csak az ókorban, a patriarchális család és hatalom megalkotásával válik a hímoroszlán az uralkodók szent állatfigurájává. Ezért a leghatározottabban állítom, hogy a Szfinx építõi eredetileg is egy nõstényoroszlán testen egy jellegzetes egyiptomi nõi fejjel alkották meg ezt a kiméra alkotást, mégpedig a bölcsek népe által közel 11 ezer évvel ezelõtt. A kõszent alakja mindvégig megmaradt olyannak, ahogy készült. Kheopsz fáraó sem másította meg a saját képmására 4500 éve a nagy piramisok építésének az idejében. A vallási felfogás sem engedte volna! A Szfinx az építésétõl kezdve ugyanúgy védte a Nílus menti kultúrát az ártó jelenségektõl, a szellemektõl, mint az építése idején. Megjegyezve, hogy az alkotása idejében még nem volt ismert a katonai hódító háborúk korszaka. A Szfinx építésének az idejét és a hitvilágát pontosan feltárva, kezd kialakulni a benne kódolt õsi tudás valódi alkotóereje. A további bizonyítás érdekében elemezzük a névemlékeit. Elsõként nézzük a legismertebb nevének az eredettörténetét. Mit árul el magáról a Szfinx fogalmának etimológiája? Az elsõ ránézéssel megállapítható, hogy egy végletesen leegyszerûsödött hangalakja maradt fent az utókorra. A legtöbb betûje az õsi szótagok egy hangra lerövidített szótagmaradványai. Csakis az õsnyelvi ismeretek adnak további segítséget a munkánkban. Szóelemzésünk szerint: Sz = ASZUM-RÉ, egyszerûen a Szem-istenanya, Õsanya, a fogalom „sz” betûje a késõbbiekben a szent fogalmára rövidült le. Továbbiakban: + fi = fia, az Õsanya minden teremtményét a fia (szülte) fogalommal illették + n = n, lehet nõ, de lehet nép eredetû szótagrövidítés + x = iksz, égi-kõ-szobor, égi-(népiesen igi)-ihletésû-kõszent; az én olvasatomban:Szfinx = Szent-Õsanya-fia-égi-nõ-kõszentje. Ha egy kicsit tovább visszük az elmélkedésünket, közvetlen összefüggés bontakozik ki az Õsanya, Nagy-boldogasszony, Szent Mária, Szûz Mária hitvilága között. Folytatva a névelemzést, nézzük a Szfinx egyik ismert régi nevét, az ABU-HOL hangalakot. Jelentése arabul: lenyûgözõ, félelmet keltõ. Az õsnyelven képzett jelentése: A = a, maradjunk a névelõ jelentésénél + bu = bújó, kelõ nap, keleti (belõle képzõdött a Buddha fogalma is!) + Hol = holt, kiegészítve a lekopott mássalhangzójával; egybeolvasva: Abu-Hol = A-kelõ-napot-õrzõ-holt. E hangalak megfejtése az arab jelentése nélkül alig megérthetõ, olyan mértékû szótagtömörítést alkot. Kiegészítõ magyarázattal élve, a jelentése leegyszerûsíthetõ az általam is már alkalmazott: Abu-Hol = A-látóhatár-õre fogalomra. A hol = holt szórész a holt test, vagyis a kõszobor értelmet hangzósítja felénk, az utókor számára. Ez a hangalak pontosan kifejezi, hogy a Szfinx a bújó vagyis kelõ Nap tropikus napéveinek a csillagászati megfigyelése alapján létrejövõ mitológia hatására képzõdött. Ismert névalakja még a HARMACHIS fogalma is, mely az egyik legátütõbb erejû eredettörténeti bizonyítékunk lehet. Etimológiájában felosztható három egyszerûbb fogalom összetételeként. Az elsõ szórész: Har = h-ar, kibõvítve a hun-úr, amelybõl a védõ hun nemzetrész "harcos" jelzõje képzõdött. A második szórész: mac = ma-k, az Õsanya (Mama) és a k











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!